2018. május 9., szerda

[Napi e-vangelium] 2018-05-09

2018. május 9. - Szerda

Búcsúbeszédében Jézus így szólt tanítványaihoz: "Még sok mondanivalóm
volna nektek, de nem vagytok hozzá elég erősek. Amikor azonban eljön az
Igazság Lelke, ő majd elvezet titeket a teljes igazságra. Nem magától
fog beszélni, hanem azt mondja el, amit hall, és a jövendőt fogja
hirdetni nektek. Megdicsőít engem, mert az enyémből veszi, amit majd
hirdet nektek. Minden, ami Atyámé, enyém is. Ezért mondtam, hogy az
enyémből veszi, amit majd hirdet nektek."
Jn 16,12-15
Elmélkedés:
Az utolsó vacsorán mondott búcsúbeszédének következő részletében az
eljövendő Szentlélek szerepéről ad tanítást Jézus, erről olvasunk a mai
evangéliumban. A Jézus által megkezdett művet, a megváltást, a
Szentlélek úgy teszi hatékonnyá az idők végezetéig, hogy megszenteli az
Egyházat. Isten Lelke belülről hatja át az Egyház közösségét és annak
tagjait, segítve mind a közösséget, mind az egyéneket a hitről szóló
tanúságtételben. Az emberiség története nem olyan folyamat, amely a
maga természete szerint halad előre, hanem hitünk szerint üdvtörténet,
azaz Isten és az ember állandó párbeszéde, amely lépésről lépésre
segíti az egész emberiséget, hogy az üdvösség útján haladjon. A
Szentlélek az Egyház valamennyi tagja számára megadja a hit
világosságát és megerősít a hitben. Erre utal az a megjegyzés, hogy a
"teljes igazságra" vezet el a Lélek.
Az apostoli lelkület egyik lényeges jellemzőjét értjük meg itt. Nem
csupán az a kinyilatkoztatás, amit Jézus hirdet, illetve ami megvalósul
halálával és feltámadásával, hanem az is, amit a Szentlélek megértet az
apostolokkal és a tanítványokkal a Krisztus-eseményről. Az apostoli
küldetést leszűkítenénk, ha csak Jézus tanításának ismétlését értenénk
alatta. E küldetés lényege, hogy az Úr haláláról és feltámadásáról
tegyünk tanúságot, mint a megváltás forrásáról, és ezt a Szentlélek
érteti meg mind az egykori apostolokkal, mind napjaink Egyházának
tagjaival. Mi is küldöttek, apostolok vagyunk, akik az igazságról,
Krisztusról teszünk tanúságot.
(c) Horváth István Sándor


Imádság:
Jézusom! Hálát adok neked, hogy feltételek nélkül elfogadsz engem,
hozzád tartozom, és nem mondasz le rólam. Hálát adok, hogy kegyelmed
halálom napjáig ingyenes, hogy teljes jóságodban nem hiányosságaimat
kéred számon tőlem. Hálát adok, hogy számodra nem veszhetek el soha, ha
el is fordulok tőled, te akkor is rám találsz. Nem akkor jössz, ha
várom, hanem ha nem számítok rá. Csöndesen átölelsz, befogadsz
határtalan szeretetedbe. Elhiszem, hogy a szemedben nem létezik a
rossz, csak az örök lehetőség, hogy bennem élve, általam kifejezd
magad. Szólj rajtam keresztül, nyilvánulj meg bennem, hogy többé már ne
én legyek a fontos, hanem csak te. Segíts, hogy közvetítsem jelenléted
a világban.


A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/

A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20180509.mp3
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/

Nincsenek megjegyzések:

Blogarchívum