Húsvétvasárnap ketten a tanítványok közül egy Emmausz nevű faluba mentek,
amely Jeruzsálemtől hatvan stádiumra (két-három óra járásnyira) fekszik.
Útközben megbeszélték egymás között mindazt, ami történt. Míg beszélgettek
és vitatkoztak, egyszerre maga Jézus közeledett feléjük, és hozzájuk
szegődött. Ők azonban nem ismerték meg őt, mert látásukban akadályozva
voltak. Jézus megkérdezte őket: „Milyen dolgokról beszélgettetek egymással
útközben?" Erre szomorúan megálltak, és egyikük, akit Kleofásnak hívtak,
ezt válaszolta neki: „Te vagy talán az egyetlen idegen Jeruzsálemben, aki
nem tudja, mi történt ott ezekben a napokban?" Ő megkérdezte: „Miért, mi
történt?"
Azok ezt felelték: „A názáreti Jézus esete, aki szóban és tettben nagy
hatású próféta volt Isten és az egész nép előtt. Főpapjaink és elöljáróink
kiszolgáltatták őt, hogy halálra ítéljék, és keresztre feszítsék. Pedig mi
azt reméltük, hogy ő váltja meg Izraelt. Azóta, hogy ezek történtek, már
három nap telt el, és néhány hozzánk tartozó asszony megzavart bennünket.
Hajnalban a sírnál voltak, de nem találták ott a holttestét. Azzal a
hírrel tértek vissza, hogy angyalok jelentek meg nekik, akik azt
állították, hogy él. Közülünk néhányan el is mentek a sírhoz, és úgy
találtak mindent, ahogyan az asszonyok mondták, őt magát azonban nem
látták."
Jézus erre így szólt: „Ó, ti oktalanok és késedelmes szívűek! Képtelenek
vagytok hinni abban, amit a próféták jövendöltek! Hát nem ezeket kellett
elszenvednie a Messiásnak, hogy bemehessen dicsőségébe?" Azután Mózesen
kezdve valamennyi prófétából megmagyarázta, ami az írásokban őróla szól.
Közben odaértek a faluhoz, ahová tartottak. Úgy tett, mintha tovább akarna
menni. De azok marasztalták és kérték: „Maradj velünk, mert esteledik, és
lemenőben már a nap." Betért tehát, hogy velük maradjon. Amikor asztalhoz
ültek, kezébe vette a kenyeret, áldást mondott, megtörte, és odanyújtotta
nekik. Erre megnyílt a szemük, és fölismerték. De ő eltűnt előlük. Akkor
azt mondták egymásnak: „Ugye lángolt a szívünk, amikor útközben beszélt
hozzánk, és kifejtette az írásokat?" Még abban az órában útra keltek és
visszatértek Jeruzsálembe. Ott egybegyűlve találták a tizenegyet és
társaikat. Azok ezzel fogadták őket: „Valóban feltámadt az Úr, és
megjelent Simonnak!" Erre ők is elbeszélték, mi történt az úton, és hogyan
ismerték fel Jézust a kenyértörésben.
Lk 24,13-35
Elmélkedés:
Gondolatban évről évre végigjárjuk az emmauszi utat. A két tanítvánnyal
együtt elindulunk Jeruzsálemből Emmausz felé. Csalódottság, keserűség,
tehetetlenség, értetlenség van szívünkben. Nagy reményeket fűztünk
Jézushoz, de minden remény szertefoszlott. A kudarcot nem az emberi
képességeink gyengesége vagy a körülmények hirtelen megváltozása okozta,
hanem a halál. Erőnket tudtuk volna növelni, megtaláltuk volna az új
irányt, de a halálon nem tudunk változtatni. Az eseményeket már nem mi
befolyásoljuk, hanem az embernél nagyobb erő irányít mindent.
Lélekben újra és újra átéljük az emmauszi utat. A lelki sötétség, a
magány, a csüggedés, a reménytelenség útját. Azt hisszük, hogy Isten nincs
velünk, elhagyott minket, s csak az ajtóban, a nagy megérkezés
pillanatában döbbenünk rá, hogy mindvégig velünk volt. És akkor majd
visszaemlékezünk életünk útjaira és tévútjaira, a fontosnak vélt
állomásokra és a kitérőkre, a felesleges keresésekre és a szükséges
útbaigazító tanácsokra. Megvilágosodott értelemmel látjuk, hogy mikor
ismertük fel őt és mikor nem. Látjuk, hogy mikor utasítottuk ki életünkből
és mikor mondtuk neki: „Maradj velünk, Urunk!" Lélekben újra átéljük az
emmauszi utat, a hit útját, az Istenhez vezető utat. És akkor majd Isten
szól hozzám: „Maradj velem, gyermekem, mert lenyugodott már a nap!"
© Horváth István Sándor
Imádság:
Istenünk, szenteltessék meg a te neved! Nemcsak szavakkal kell imádnunk
Téged, hanem méltókká kell lennünk Hozzád, közelebb kell jutnunk Hozzád
erősebb szeretettel. Mert Te nem vagy immár a bosszúálló, a csaták ura,
hanem az Atya, aki a béke ölén a boldogságra tanít. Amen.
G. Papini
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2015-04-08
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20150408.mp3
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése