Abban az időben Péter odament Jézushoz, és megkérdezte: „Uram, ha
testvérem vétkezik ellenem, hányszor kell megbocsátanom neki? Talán
hétszer?" Jézus így felelt: „Nem mondom, hogy hétszer, hanem hetvenszer
hétszer!
A mennyek országa olyan, mint amikor egy király el akart számolni
szolgáival. Amikor elkezdte, odahozták egyik adósát, aki tízezer
talentummal tartozott. Mivel nem volt miből megfizetnie, az úr
megparancsolta, hogy adják el őt, a feleségét, a gyermekeit, és mindenét,
amije csak van, és így törlessze adósságát. De a szolga leborult előtte és
úgy kérlelte: Légy türelmes irántam, mindent megfizetek! Az úr szíve
megesett a szolgán: szabadon bocsátotta őt, sőt még az adósságát is
elengedte.
A szolga kiment, és találkozott egyik szolgatársával, aki neki száz
dénárral tartozott. Elkapta és fojtogatni kezdte: Add meg, amivel
tartozol! Szolgatársa térdre hullott előtte és kérlelte: Légy türelmes
irántam, mindent megfizetek! De ő nem engedett, hanem ment és börtönbe
vetette, míg meg nem fizeti tartozását.
Szolgatársai látták a történteket. Elmentek és elbeszélték uruknak. Az úr
akkor magához hívatta őt, és így szólt hozzá: Te gonosz szolga! Amikor
kérleltél, én minden tartozásodat elengedtem neked. Nem kellett volna
neked is megkönyörülnöd szolgatársadon, mint ahogy én megkönyörültem
rajtad? És az úr nagy haraggal átadta őt az őröknek, míg meg nem fizet
mindent, amivel tartozik.
Az én mennyei Atyám is így tesz veletek, ha tiszta szívből meg nem bocsát
mindegyiktek a testvérének."
Mt 18,21-35
Elmélkedés:
Hányszor kell megbocsátanom? – teszi fel a kérdést Jézusnak Péter. Az
apostol az emberek közötti megbocsátás határát keresi, mintha csak egy
bizonyos számú esetre vonatkozna a megbocsátás kötelessége. A válaszban
Jézus világossá teszi, hogy a megbocsátásnak nincs határa. Sosem
mondhatom, hogy többször már nem kell megbocsátanom. Az emberek közt
megvalósítandó és megélendő végtelen irgalomnak éppen az isteni
irgalmasság az alapja, amely minden bűnünket elengedi. És ha Isten nem
méricskél és nem számolgat, akkor én sem lehetek kicsinyes az ellenem
vétőkkel szemben. A megbocsátás mindig nagylelkűség. Isten nagylelkűsége
irántam és az én nagylelkűségem embertársaim felé.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Ó, végtelen Szeretet, aki az Atyától és a Fiútól származol, add meg nekem
az istengyermekség szellemét, taníts meg arra, hogyan kell mindig Isten
gyermekéhez méltóan cselekednem! Maradj bennem! Add, hogy én is mindig
benned maradjak, és úgy szerethesselek, ahogyan te szeretsz engem!
Nélküled semmi vagyok. Magamtól semmire sem megyek. Egyesíts önmagaddal,
tölts el szereteteddel, hogy általad az Atyával és a Fiúval mindig
egyesüljek!
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése