Jézus a hegyi beszédben ezeket a hasonlatokat mondta tanítványainak:
„Vajon vezethet-e vak világtalant? Nem esnek-e bele mind a ketten a
gödörbe? Nem nagyobb a tanítvány mesterénél: Akkor tökéletes az ember,
amikor már olyan, mint a mestere. Miért látod meg a szálkát embertársad
szemében, amikor a magad szemében a gerendát sem veszed észre? Hogyan
mondhatod embertársadnak: Barátom, hadd vegyem ki szemedből a szálkát,
holott saját szemedben nem látod meg a gerendát? Képmutató! Vedd ki
előbb a magad szeméből a gerendát, s aztán törődj azzal, hogy kivedd a
szálkát embertársad szeméből."
Lk 6,39-42
Elmélkedés:
Gyakran előfordul, hogy valaki a gyóntatószékben arról beszél, hogy
dühös volt, mert a gyerekei vagy a szomszédok felbosszantották, s aztán
elkezdi sorolni, mennyire rossz a gyerek, s mennyi hibája van a
szomszédnak. Igyekszem mindjárt az elején leállítani a mások hibájának
felsorolását, hiszen nem helyettük kell gyónnia az illetőnek. Igen,
sajnos sokszor még a szentgyónásban sem vesszük észre, hogy a másik
bűneivel foglalkozunk, pedig ilyenkor éppen a magunkéval kellene. Lelki
megújulásunk kiindulópontja saját hibáink felismerése és bűneink
bevallása. Csak akkor tudunk elindulni egy új úton, ha lelkünk
megtisztítása az első.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Hálát adunk neked, Atyánknak,
az életért és az ismeretért,
amelyet nekünk, szolgáidnak
Krisztus által kinyilatkoztattál;
dicsőség legyen neked mindörökké!
(Ókeresztény ima)
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése