Amikor elérkezett Erzsébet szülésének ideje, fiúgyermeket szült. Szomszédai
és rokonai meghallották, hogy milyen irgalmas volt hozzá az Úr, és együtt
örült vele mindenki. A nyolcadik napon jöttek, hogy körülmetéljék a
gyermeket. Atyja nevéről Zakariásnak akarták hívni. De anyja ellenezte:
„Nem, János legyen a neve." Azok megjegyezték: „Hiszen senki sincs a
rokonságodban, akit így hívnának!" Érdeklődtek erre atyjától, hogyan akarja
őt nevezni. Atyja írótáblát kért, és ezeket a szavakat írta rá: „János a
neve." Erre mindnyájan meglepődtek. Neki pedig megnyílt az ajka, és
megoldódott a nyelve: szólni kezdett, és magasztalta Istent. Akkor félelem
szállta meg az összes szomszédokat, és Júdában meg az egész hegyvidéken
erről az eseményről beszéltek. Aki csak hallott róla, elgondolkodva mondta:
„Mi lesz ebből a gyermekből? Hiszen nyilván az Úr van vele."
Lk 1,57-66
Elmélkedés:
Életünk sokszor egy hajszálon függ – mondják az emberek. A hívő inkább azt
mondja, hogy élete Isten kezében van. Neki köszönhetjük világrajöttünket és
az ő irgalmának köszönhető, hogy eljuthatunk az üdvösségre halálunk után.
Vegyük észre, hogy mennyire irgalmas az emberiséggel az Atya! Elküldi
követeit, a prófétákat, s az idők teljességében egyszülött Fia jön közénk a
földre. Az advent mindig az Atya szeretetére és irgalmára emlékeztet minket.
A Betlehemben megszülető Jézus személyében testet ölt az irgalom. Jézus
messiási küldetése az, hogy az Atya irgalmát földközelbe és emberközelbe
hozza.
Amikor a kis Jézus jászla mellé térdelünk, lássuk meg, hogy milyen irgalmas
hozzánk az Isten! Az ő irgalmától és könyörületétől függ üdvösségünk.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Ó jöjj, ó jöjj, Emmánuel,
csak téged áhít Izrael,
és hozzád sóhajt untalan,
mert Isten híján hontalan!
Eljő, eljő Emmánuel,
Hogy üdvözüljön Izrael!
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése