Napi Evangélium: [Evangelium] 2008-06-30

2008. június 30., hétfő

[Evangelium] 2008-06-30

2008. június 30. - Hétfő

Amikor Jézus látta, hogy nagy tömeg veszi körül, meghagyta tanítványainak,
hogy hajózzanak át a Genezáreti-tó túlsó partjára.
Ekkor egy írástudó lépett hozzá, és így szólította meg: Mester, követlek
téged, bárhová mégy." Jézus figyelmeztette: "A rókáknak odújuk van, az ég
madarainak fészkük, de az Emberfiának nincs hová lehajtania fejét."
Egy másik tanítványa pedig ezt kérte tőle: "Uram, engedd meg, hogy előbb
elmenjek és eltemessem apámat." Jézus azonban így válaszolt: "Kövess
engem, és hagyd a holtakra, hogy eltemessék halottaikat!"
Mt 8,18-22

Elmélkedés:

Időnként elfog minket a lelkesedés. Időnként nagy elhatározásokat teszünk.
Időnként fáradhatatlan lendülettel vágunk neki új utaknak. De aztán valami
mégis visszahúz. Egy titokzatos erő fékezi lendületünket. Emelkedésünket
megakadályozza valami, ami a földhöz köt. Jó szándékainkat néha egészen
apró dolgok semmisítik meg.
Krisztus követéséhez nem elegendő a szándék. Nem elegendő, ha
kinyilvánítjuk akaratunkat követésére. Egész életünket neki kell adnunk,
mindenben azt a sorsot kell vállalnunk, amit Krisztus is vállalt.
Felismerem-e, nevén tudom-e nevezni azt, ami gátol abban, hogy teljesen
Jézusért éljek? S vajon le tudom-e küzdeni ezt az akadályt?
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Uram, Isten, ha hozzád tartozom, ez nem azt jelenti: a te birtokod vagyok;
nerci ezen a síkon helyezkedik el titokzatos kapcsolatunk. Nemcsak hogy Te
szabadság vagy, hanem engem is szabadnak akarsz. Engem is, mint
szabadságot támasztasz életre, arra szólítasz fel, hogy önmagamat
teremtsem; Te azonos vagy ezzel a hívással.
Ha ez így van, akkor elismerni, hogy hozzád tartozom, hozzád, annyi, mint
elismerni, hogy én csak ezzel a feltétellel tartozom önmagamhoz, sőt mi
több: ez a hozzád tartozás összeolvad azzal az egyetlen igazi és teljes
szabadsággal, amelyre törekedhetem: ez a szabadság ajándék; de el kell azt
fogadnom.
Gabriel Marcel

________________________________

Aktuális:
Papi élményeim a Zala-völgyben (26.)
Az elmúlt hét nagy örömét az jelentette, hogy befejeződött a Brenner János
zenés dráma filmváltozatának forgatása, s remény van arra, hogy a vágás és
egyéb utómunkálatok után a nyár végére sikerül megjelentetnünk DVD-n a
művet. Ilyenkor a néhány száz kilóméteres autóvezetés sem képes
lefárasztani, s a papi reverenda sem olyan meleg a kánikulában, mint
máskor. E munkán érezhető az Isten áldása.
Zalalövőn az Úr tovább építi a házat, néha egészen úgy tűnik, hogy csak ő
épít. Mások meg rombolnak. Eddig szinte csak azt láttam, hogy ahová a
kőműves keze betette a lábát, ott kő kövön nem maradt. Nevükből arra
következtetünk, hogy valaha kővel dolgoztak, mostanában viszont kő helyett
mindenféle egyéb anyaggal. Az építési területnek nevezett emeletről a
héten végre levonultak, s átadták helyüket a szerelőknek, a burkolóknak és
a festőknek. Reméltem, hogy a fúrók és vésők zaja után csendesebb időszak
következik, de nem így lett. Természetesen nem az ecset és a festőhenger
kelt zajt, hanem a rádió, ami nélkül elképzelni sem tudják munkájukat.
Szerény megállapításom szerint ez ugyan nem serkenti munkájukat, de nem
akarom elvenni örömüket, tehát hallgassák csak.
Végre az ablakok is a helyükre kerültek, legalábbis a felső szinten, mert
a arról még álmodni sem merek jelenleg, hogy a földszinten is folytatni
tudjuk a munkát. Próbáltam ugyan a helyi híveket adakozásra ösztönözni
szép szóval, de nem hozott nagy eredményt. Még szép levelet is írtam az
ügyben, lemásoltam 1300 példányban, a fiatalokkal pedig a város minden
házába széthordtuk. Ennek hatására két hét alatt nyolc személy annyit
adakozott, hogy a papír és a fénymásolás ára azért megtérült. Ezért is
írtam, hogy szinte már csak az Úr építi a házat. Neki köszönöm meg azt is,
hogy listánk tagjai annyit adakoztak a héten, hogy abból zuhanykabint,
csapokat, csempét meg mindenféle fürdőszobai felszereléseket be tudtam
szerezni. Köszönöm, hogy a nagy távolság ellenére is plébániánk tagjainak
tekintitek magatokat és osztoztok gondjaimban.
Reményeim szerint a helyi érdektelenségen talán változtat, ha tanulok a
pogányok apostolától egy kis apostoli buzgóságot, s a most kezdődő Szent
Pál-évben még inkább a Krisztustól kapott hivatásomnak élek.
István atya

Szkladányi Annamária festőművész jóvoltából két ajándék festmény vár az
adakozókra. Méretük 43x57 cm. Értékük 25-30 ezer Ft darabonként. Itt
megtekinthetők: [1]Templom búzamezővel
[2]Kápolna patakparton
Licitálni tehát nem lehet rájuk, hanem mindkettő ajándék. Az egyiket
véletlenszerűen kisorsolom azok között, akik a következő két hét során
(július 15-ig) legalább 2 ezer forintot adakoznak plébániánk felújítására,
a másik pedig azé lesz, aki ez idő alatt a legtöbbet adta.
Tékozló fiú hazatér (2008.) című festmény esetében meghosszabbítjuk az
árverést még erre a hétre. A festmény megvásárlásával a felújítást lehet
támogatni. Méret: 54x44 cm. A licit jelenlegi állása: 70.000.- Ft. A kép
megtekinthető itt: [3]A tékozló fiú hazatér
Licitálni úgy lehet, hogy az ajánlatokat, kérem, küldjétek el nekem a
his@katolikus.hu címemre.
Felajánlott támogatást átutalással a következő számlára lehet küldeni:
Számlatulajdonos: Zalalövői Plébánia Számlaszám: 75500313-10030493
Külföldről: IBAN (nemzetközi számlaszám): HU29 75500313-10030493-00000000
BIC kód: TAKBHUHB
Vagy a következő címre lehet küldeni postai utalvánnyal: Zalalövői
Plébánia 8999 Zalalövő, Szabadság tér 6.