Abban az időben, amikor Jézus Fülöp Cezáreájának vidékére ért, megkérdezte
tanítványaitól: "Kinek tartják az emberek az Emberfiát?"
Ezt válaszolták: "Van, aki Keresztelő Jánosnak, van, aki Illésnek, mások
Jeremiásnak vagy valamelyik prófétának." Ő tovább kérdezte őket: "Hát ti
kinek tartotok engem?" Simon Péter válaszolt: "Te vagy a Krisztus, az élő
Isten Fia."
Erre Jézus azt mondta neki: "Boldog vagy, Simon Jónás fia, mert nem a test
és a vér nyilatkoztatta ki ezt neked, hanem az én mennyei Atyám. Ezért
mondom neked, hogy te Péter vagy, és én erre a sziklára építem Egyházamat,
s a pokol kapui nem vesznek erőt rajta. Neked adom a mennyek országának
kulcsait: Amit megkötsz a földön, meg lesz kötve a mennyben is, és amit
feloldasz a földön, fel lesz oldva a mennyben is."
Mt 16,13-19
Elmélkedés:
Újuljatok meg lélekben!
Ma, Szent Péter és Szent Pál apostolok ünnepén elsősorban az utóbbi
személyére és tanítására szeretnénk odafigyelni. Nem azért mert a két
apostolfejedelem közül Péter jelentéktelenebb lett volna, hanem azért,
mert XVI. Benedek pápa kezdeményezésére a mai ünneppel veszi kezdetét a
világegyházban a Szent Pál-év, amely 2009. június 29-ig tart. A Szentatya
azzal a szándékkal hirdette meg a kereken 2000 évvel ezelőtt Tarzusz
városában született apostol emlékévét, hogy jobban megismerjük Szent Pál
alakját és tanítását, valamint imádkozzunk és dolgozzunk a keresztények
egységéért.
Szent Pál nem tartozott a Tizenkettő testületéhez, de mégis igazi apostol,
s joggal nevezzük őt a nemzetek apostolának, a pogány apostolának vagy a
tizenharmadik apostolnak. A zsidó családban, de római állampolgárként
született Saul Jeruzsálemben tanulta meg a farizeusi hagyományokat, s mint
hithű, buzgó zsidó ember ellenséget látott az új hit terjesztőiben,
Krisztus tanítványaiban, s azok üldözője lett. Életét a Damaszkusz felé
vezető úton a feltámadt Krisztussal való találkozás titokzatos,
látomásszerű élménye változtatta meg, s ennek hatására lett a
keresztényüldözőből Krisztus tanítványa. Szent Pál megtérését nem
tekinthetjük az ő emberi megfontolásból vagy gondolkodásból fakadó
személyes döntésének, hanem Isten különleges beavatkozásának. Maga Pál is
isteni kegyelemnek tartja azt, hogy Krisztus meghívta őt arra a feladatra,
hogy a pogány népeknek hirdesse az evangéliumot. Ha meg szeretnénk
fejteni, hogy miért volt oly nagy hatással Pál személye a korai keresztény
egyházra, s miért lehetett oly gyümölcsöző igehirdetése a pogány
területeken, akkor felfedezhetjük, hogy megtérése pillanatától fogva
Krisztus vált Pál életének középpontjává. Megismer egy új igazságot,
Krisztus igazságát, s új életcélt kap, azt, hogy Krisztus éljen benne.
Apostoli munkája csak azért lehetett sikeres, mert teljesen átadta magát
Krisztusnak és az Ő tanításának. Krisztus iránti szeretetének talán
legszebb tanúbizonysága az, amit a rómaiakhoz írt levelében ír: "Sem
halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem jelenvalók, sem
eljövendők, sem magasság, sem mélység, sem egyéb teremtmény el nem
szakíthat minket Isten szeretetétől, amely Krisztus Jézusban, a mi
Urunkban van" (Róm 8,38-39).
Pál apostoli buzgóságának szép példája, hogy egyházakat alapított
mindazokban a városokban, amelyekbe missziós útjai során eljutott, s
amelyekben hirdette Krisztus tanítását. Az Apostolok Cselekedetei beszámol
például Pál tevékenységéről Antióchiában, Ikóniumban, Listrában és
Derbében. De eljutott Korintusba, Efezusba, a galaták által lakott
vidékekre, Filippibe, Kolossze kis városába és Tesszalonikibe, hogy csak a
legfontosabbakat említsük. Olyannyira szívén viselte az általa alapított
egyházak sorsát, hogy távozása után leveleket írt ezeknek az egyházaknak.
Az Apostolok Cselekedetei mellett e szentírási levelekből tárul elénk Pál
tanítása Krisztus mérhetetlen lelki gazdagságáról. Tanítást kapunk tőle
ezen írásokban a Krisztus-esemény hatásairól: a megigazulásról, az
üdvözülésről, az Istennel való kiengesztelődésről, a megváltásról, az
igazi szabadságról, a Lélek szerinti életről, a keresztségről és az
Egyházhoz való tartozásról.
Szent Pál apostol a következőket írta az efezusi egyház tagjaihoz küldött
levelében: "Újuljatok meg lélekben és öltsétek magatokra az új embert" (Ef
4,23-24). Az előttünk álló esztendő során bizonyára bőven lesz alkalmunk
arra, hogy részletesen megismerjük Szent Pál személyét, életének
eseményeit és tanítását. A népek apostolának buzgósága és lelkesedése
talán minket is az evangélium hirdetésére fog indítani, s erősíti majd
bennünk az apostoli lelkületet. Krisztus iránti szeretete pedig talán
minket is arra ösztönöz, hogy megújítsuk szeretetünket az Úr iránt. De
legfontosabb célunknak tekintsük azt, hogy a Szent Pál-év során
megújuljunk lélekben és magunkra öltsük az új embert, s Krisztus éljen
bennünk!
(Horváth István Sándor)
Imádság:
Mindenható Úr és Isten, bensőségesen szemléljük azt a nagy szenvedést,
amelyet Jézus, egyszülött Fiad viselt el, hogy elégtételt adjon értünk. Ó
Uram, adj nekem igaz bűnbánatot, hogy őszintén sajnáljam bűneimet és
megjavuljak! Ezt kérem tőled teljes szívemből! Uram, Te győztél, engedd,
hogy részesedjem a győzelmi koszorúban!
Ó Istenszülő, a legmagasabb trón mennyei Királynője, minden bűnösök
legnagyobb reménysége, kérlek téged szent Fiadért, Jézusért, aki teremtett
téged, hadd lássam meg megváltó művét! Üdvözlégy Krisztus keresztje! Aki
nem hisz benned, nem talál nyugalmat. Kérlek téged, légy mellettem mindig,
oltalmazz a világtól, a test és az ördög cseleitől, és segíts végső
küzdelmemben, amikor a keserű halál érkezik!
Albrecht Dürer
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése