2026. április 6. – Húsvéthétfő
Evangélium
Az asszonyok gyorsan elsiettek a sírtól. Remegve, de nagy örömmel futottak, hogy megvigyék a hírt a tanítványoknak. És íme, egyszerre Jézus jött velük szemben, és megszólította őket: „Üdv nektek!" Ők pedig odasiettek hozzá, leborultak előtte, és átkarolták a lábát. Ekkor Jézus így szólt hozzájuk: „Ne féljetek! Siessetek, vigyétek hírül testvéreimnek, hogy menjenek Galileába, mert ott viszontláthatnak engem."
Még úton voltak, amikor néhány őr bement a városba, és jelentette a főpapoknak a történteket. Ezek a vénekkel együtt tanácsot tartottak. Úgy határoztak, hogy sok pénzt adnak a katonáknak, és meghagyják nekik: „Mondjátok azt, hogy éjnek idején, amíg mi aludtunk, odajöttek a tanítványai, és ellopták a holttestet. Ha tudomást szerez róla a helytartó, mi majd megnyugtatjuk, és kimentünk benneteket." Azok elfogadták a pénzt, és úgy tettek, ahogy meghagyták nekik. Ez a szóbeszéd mind a mai napig el van terjedve a zsidók között.
Mt 28,8-15
Elmélkedés
A feltámadt Krisztus újra és újra megjelenik, de felismerni csak a szív figyelmével lehet. Ezt üzeni az asszonyok esete a mai evangéliumban.
Amit húsvét hajnalán a sírnál láttak és hallottak, minden képzeletüket felülmúlta. Az angyal szava, az üres sír látványa, a húsvét tapasztalata már nem engedi, hogy továbbra is a régi módon éljenek. Futnak, hogy megosszák az örömhírt a tanítványokkal, de útközben valami váratlan történik, maga Jézus jön feléjük és ők felismerik.
Mi is úton vagyunk, talán félelemmel, talán örömmel, de mindig a keresés vágyával szívünkben. Jézus pedig újra és újra megelőz minket, ő talál ránk már az úton. Megszólít bennünket a hétköznapokban, a váratlan élethelyzetekben. A Feltámadott nem a templomok falai között rejtőzik, hanem ott van elindulásainkban, a futásunkban, a tanúságtételre készülő szívünkben.
Miközben az asszonyok találkoznak Jézussal, a világ részéről már formálódik az ellenvélemény, megjelenik a hazugság, a tagadás, a pénzen vett elhallgatás. Az őrök pénzt kapnak, hogy elhallgassák az igazságot, ne beszéljenek arról, amit láttak. Ma sincs ez másképp. A Feltámadott jelenléte sokakat zavar. Mert aki valóban találkozott vele, az megváltozik, és a változás mindig kényelmetlen annak, aki a sötétséghez szokott.
Aki találkozott Jézussal, az nem tud hallgatni, hanem útra kel, másoknak is viszi az örömhírt: „Láttam az Urat!" Indulok-e örömmel, hogy én is tanúságot tegyek a feltámadásról?
© Horváth István Sándor
Imádság
Feltámadt Krisztus! Te az asszonyokat nemcsak megvigasztaltad, de küldted is, hogy tanúságot tegyenek feltámadásodról. Taníts minket is arra, hogy ne csupán befogadjuk, hanem továbbadjuk az örömhírt! Oly sokszor hallgatunk, amikor szólni kellene. Oly sokszor maradunk csendben félelemből, amikor megvallhatnánk hitünket. Tedd bátorrá szívünket! Ne engedd, hogy a világ hangos tagadása elnyomja bennünk a te halk, de igaz szavadat! Segíts, hogy mindig ragaszkodjunk hozzád, aki új életet, új kezdetet, új reményt adsz!
Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu
Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20260406.mp3
Feliratkozás a napi e-mail küldésre:
Küldjön egy üres levelet az
evangelium-feliratkozas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja:
Evangélium feliratkozas
Napi e-mail küldés lemondása:
Küldjön egy üres levelet arról az e-mail címről, amiről a napi evangéliumot eredetileg megrendelte, az
evangelium-lemondas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja
Evangélium lemondás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése