[Napi e-vangelium] 2017-10-19

2017. október 19. - Csütörtök

Jézus egy lakomán így korholta a farizeusokat: "Jaj nektek, akik
síremléket építetek azoknak a prófétáknak, akiket a ti atyáitok
megöltek! Ezzel is csak azt igazoljátok, hogy helyeslitek atyáitok
cselekedeteit, és egyetértetek velük: azok megölték őket, ti meg sírt
készítetek nekik. Nem hiába mondja Isten bölcsessége: Prófétákat és
apostolokat küldök hozzájuk. Némelyeket közülük megölnek, másokat
üldözni fognak. E nemzedéknek számot kell adnia minden próféta véréről,
amelyet kiontottak a világ kezdetétől, Ábel vérétől egészen Zakariás
véréig, akit az oltár és a templomépület között megöltek. Igenis,
mondom nektek: felelősségre vonják mindezért ezt a nemzedéket. Jaj
nektek, törvénytudók! Lefoglaltátok a tudás kulcsát. Magatok nem
mentetek be vele, az odaigyekvőket pedig megakadályozzátok." Amikor
ezeket elmondta nekik, az írástudók és a farizeusok nagy
felháborodásukban különféle kérdésekkel kezdték faggatni. Azon
fondorkodtak, hogy rajtakapják valami olyan kijelentésén, amellyel
vádolhatják.
Lk 11,47-54
Elmélkedés:
A mai evangéliumban Jézus egészen kemény szavakkal beszél arról, hogy
nemzedéke felelősséggel tartozik a megölt prófétákért. A felelősséget
azonban nem csak a gyilkosságokért kell vállalniuk, hanem azért is,
mert nem hallgattak Isten küldötteinek szavára, s nem tértek meg.
Felelősséggel tartoznak tehát mind gonosz cselekedeteikért, mind a
lelki megtérés elmulasztásáért. Jézus kijelentései a múlt
cselekedeteire vonatkoznak. De miért mondja azt, hogy kortársait vonják
felelősségre elődeik bűnei miatt? Talán azért, mert Jézus már most
előre látja, hogy saját nemzedéke ugyanabba a hibába fog esni, mint a
korábban élők. Jézus korának emberei éppúgy megölik Isten Fiát, a
mennyei Atya küldöttét, mint elődeik Isten küldötteit, a prófétákat. S
Jézus nemzedéke éppúgy elmulasztja a megtérést, mint a korábbiak.
Az evangéliumnak ez a szövegrészlete tehát Jézus küldetéstudatára is
rávilágít. Előre látja, hogy sorsa ugyanaz lesz, mint a korábbi idők
prófétáinak sorsa. Mégsem tagadja meg küldetését, hanem vállalja a
szenvedést és a halált, engedelmeskedik az Atyának.
Én vagyok a felelős azért, hogy hallgatok-e Jézus figyelmeztető szavára
vagy sem, a megtérés útjára lépek vagy nem. Nem felháborodni kell azon,
amikor Isten figyelmeztet bűneimre, hanem érdemes bűnbánatot tartva
kérni bocsánatát.
(c) Horváth István Sándor


Imádság:
Uram, add, hogy elvethessem a szívekbe a te igéid csíráit.
Mindannyiunkat örök életre hívsz. Rajtam múlik, hogy hány szívben fogan
meg szavad életem példája által. Küldj munkásként földjeidre. Add meg a
kellő bátorságot, mert ha csak egy is a legkisebbek közül meghallja
szavad, ha csak egy szívben jó talajra talál a mag általam, az az örök
élet forrása lehet! Tégy engem is jó talajjá, hogy állandó kapcsolatban
lehessek veled, hogy gyökeret verjen bennem szent jelenléted.


A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/

A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20171019.mp3
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/