Abban az időben az apostolok visszatértek Jézushoz, és beszámoltak
mindarról, amit tettek és tanítottak. Ő így szólt hozzájuk: „Gyertek ti
is, (menjünk) a pusztaságba egy magányos helyre, hogy pihenjetek egy
kicsit!" Mert olyan nagy jövés-menés volt körülöttük, hogy még evésre sem
maradt idejük. Bárkába szálltak tehát, és elmentek egy elhagyatott helyre,
hogy magukban legyenek. De sokan látták, amikor elmentek, és sokan
megtudták. Erre minden városból gyalog odasiettek, és megelőzték őket.
Amikor Jézus kiszállt és látta a nagy tömeget, megesett rajtuk a szíve.
Olyanok voltak, mint a pásztor nélküli juhok. Ezért tanítani kezdte őket
sok mindenre.
Mk 6,30-34
Elmélkedés:
A Keresztelő János sorsát bemutató kitérő után Márk evangélista visszatér
Jézus útjához. Galilea és a Genezáreti-tó környékének falvait és városait
járva mindenütt tanítja az embereket. Tevékenységének másik lényeges eleme
a gyógyítás, hiszen egyre több beteget visznek hozzá a gyógyulás
reményében. Jézus azt szeretné, hogy tanítása még szélesebb körben
elterjedjen, ezért a korábban kiválasztott tizenkettőt hatalommal ruházza
fel és megbízza őket, hogy az ő nevében tanítsanak és gyógyítsanak. A
misszióba küldésről szóló részletet csütörtökön olvastuk volna, de Urunk
bemutatásának ünnepe miatt más szöveg szerepelt.
A mai evangélium pedig már azt beszéli el, hogy az apostolok visszatérnek
útjukról és elmondják Mesterüknek tapasztalataikat. Bár semmilyen konkrét
információt nem tudunk meg azzal kapcsolatban, hogy merre jártak, mennyi
ideig voltak távol, mi volt a szolgálatuk eredménye, mégis jogosan
feltételezzük, hogy az Úrtól kapott erő birtokában eredményes volt
tevékenységük. Az is biztos, hogy nem tétlenkedtek, hanem lelkesen
teljesítették, amivel Mesterük megbízta őket, s erre az ő
kimerültségükből, fáradtságukból következtethetünk. Jézus is észreveszi
fáradtságukat, és gondoskodó szeretettel javasolja nekik a pihenést.
Örömmel indulok-e arra a szolgálatra, amire az Úr küld? Fáradhatatlanul
dolgozok-e Isten országa növekedéséért?
© Horváth István Sándor
Imádság:
Istenünk, add, hogy a Te akaratodat mindig készségesen teljesítsük, hogy
Jézus bennünket is testvéreinek tekinthessen. E világ gondolatai nem a Te
gondolataid, e világ útjai nem a Te útjaid. Add, hogy ebben a világban
élve bátran vállalhassuk, hogy sokan ostobának tartanak minket, mert
szeretnénk a Te útjaidon járni. Vezess bennünket a Te parancsaidnak útján,
a hit útján végső célunk, a teljesség felé!
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20170204.mp3
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése