Egy napon Jézus, amikor este lett, így szólt tanítványaihoz: „Keljünk át a
túlsó partra." Erre azok elbocsátották a tömeget, és Jézust magukkal
vitték úgy, ahogy ott volt a bárkában. Más csónakok is voltak velük. Nagy
szélvihar támadt, a hullámok a bárkába csaptak, úgyhogy az már-már
megtelt. Ő a bárka végében egy vánkoson aludt. Felkeltették és
megkérdezték: „Mester, nem törődsz azzal, hogy elveszünk?" Erre fölkelt,
ráparancsolt a szélre, és ezt mondta a tengernek: „Hallgass el, nyugodj
meg!" A szél elállt, és nagy csendesség lett. Ekkor hozzájuk fordult:
„Miért féltek? Még mindig nincs bennetek hit?" Nagy félelem fogta el
ugyanis őket. Egymást kérdezgették: „Ki lehet ez, hogy még a szél és a
tenger is engedelmeskedik neki?"
Mk 4,35-41
Elmélkedés:
A csodás gyógyítások és Jézus tanításának rövid, lényegre törő ismertetése
után Márk evangélista egy természeti csodát ír le, Jézus lecsendesíti a
tengeri vihart. Az esemény szintén azt bizonyítja, hogy az Úr isteni
hatalommal rendelkezik, képes parancsolni a természet erőinek, s azok
engedelmeskednek neki.
A történetben érdemes odafigyelnünk a szereplők kérdéseire. Párbeszédnek
csak a legnagyobb jóindulattal nevezhetjük az elhangzottakat, mert
tulajdonképpen egyetlen elhangzó kérdésre sincs szóbeli felelet. Az
elbeszélés első kérdését az apostolok teszik fel, akiket halálfélelem tölt
el a tengeri viharban és úgy érzik, hogy mindjárt elsüllyed a bárka. Ezt
kérdezik Jézustól: „Mester, nem törődsz azzal, hogy elveszünk?" De Jézus
egyetlen szóval sem válaszol nekik, hanem felkel és egy határozott
felszólítással, paranccsal elnémítja a vihart. Szóbeli választ ugyan nem
ad, de cselekedete annak minősül. Ezt követően ő fordul kérdéssel
tanítványaihoz, amelyből kiérezzük a számonkérést: „Miért féltek? Még
mindig nincs bennetek hit?" Az Úr kérdésére a tanítványok semmit sem
tudnak felelni.
Majd a történet lezárásaként már nem Mesterükhöz, hanem egymáshoz
fordulnak a tanítványok: „Ki lehet ez, hogy még a szél és a tenger is
engedelmeskedik neki?" E kérdésre sincs szóbeli válasz, de ez a kérdés már
tulajdonképpen az evangélium olvasójához szól. Nekem kell választ adnom,
nekem kell megvallanom, hogy mit gondolok Jézus személyéről.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Uram, Jézus! Hiszem, hogy te az Isten Fia vagy. Hiszem, hogy te vagy az
Isten báránya, aki elveszed a világ bűneit. Hiszem, hogy te vagy minden
ember Megváltója. Tégy engem hűséges tanítványoddá, hogy hozzád hasonlóan
éljek! Tégy engem követőddé, hogy vezetéseddel az Atyához jussak! Tégy
engem világossággá, hogy a benned való hit terjesztője legyek! Tégy engem
buzgóvá, hogy az igazságot keresőket hozzád vezessem!
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20170128.mp3
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése