Amikor Jézus meghallotta, hogy (Keresztelő) Jánost fogságba vetették,
visszatért Galileába. Elhagyta Názáretet, és a tengerparti Kafarnaumban
telepedett le, Zabulon és Neftali vidékén, hogy beteljesedjék, amit Izajás
próféta mondott:
Zabulon földje és Neftali földje,
a tenger útja, a Jordán vidéke,
a pogányok Galileája:
A sötétben lakó nép nagy fényt lát,
és fény virrad a halál honában s árnyékában ülőkre.
Ettől kezdve Jézus tanítani kezdett. Ezt hirdette: „Térjetek meg, mert
elközelgett a mennyek országa!"
A Galileai-tenger mentén járva meglátott két testvért: Simont, akit
Péternek is neveznek, és Andrást, a testvérét. Éppen hálót vetettek a
tengerbe, mert halászok voltak. Így szólt hozzájuk: „Kövessetek engem, és
én emberek halászává teszlek titeket!" Erre azok otthagyták hálóikat és
követték őt. Amint onnan továbbment, meglátott másik két testvért is:
Zebedeus fiát, Jakabot és testvérét, Jánost. Apjukkal, Zebedeussal a
hálóikat javították a csónakban. Őket is elhívta. Ők is otthagyták a
csónakot és az apjukat, és követték őt.
Jézus pedig bejárta egész Galileát. Tanított a zsinagógákban, hirdette a
mennyek országa örömhírét, és meggyógyított a nép körében minden
betegséget és minden gyötrelmet.
Mt 4,12-23
Elmélkedés:
Elkötelezetten
Avilai Szent Teréz írásaiból kitűnik, hogy oly közvetlen hangnemben
beszélgetett Istennel imádságaiban, ahogyan az a jóbarátok között szokás.
Lejegyezte, hogy amikor rengeteg gondja volt az általa alapított
szerzetesházakkal és sokat kellett utaznia az ügyek intézése miatt,
kibicsaklott a bokája. Alig tudott járni és ez bizony nehezítette
teendőinek végzésében. Imádságában megkérdezte Jézust: Hát ez most miért
történt, Uram? Az Úr Jézus válaszát hallotta szívében: Én így szoktam
bánni a barátaimmal. Erre Szent Teréz visszaszólt: Hát akkor ezért van
olyan kevés barátod!
A Szent Teréz kiváló humorát igazoló esetet azért hozom példaként, mert a
mai vasárnap evangéliuma kapcsán érdemes elgondolkodnunk azon, milyen
kapcsolat fűzte Jézust az általa meghívottakhoz és milyen kapcsolatban
vagyunk mi vele. Az evangéliumi történet Jézus nyilvános működésének
kezdetéhez köthető. A Galileai-tenger partján járva halászokat pillant meg
és meghívja őket. Elsőként Simon Pétert és testvérét, Andrást, majd pedig
Jakabot és Jánost, akik szintén testvérek voltak. Az Úr Jézus nem
barátokat akar szerezni magának, hanem tanítványokat. Úgy gondolja, hogy
az általa választott halászok alkalmasak arra, hogy követői legyenek,
elkísérjék őt tanító útjain. Ugyanakkor időben távolabbra is gondol,
hiszen a most választottak, akik az évek során nap mint nap vele vannak,
fültanúi az általa mondottaknak és szemtanúi cselekedeteinek, hogy az Úr
földi életből való távozása, mennybemenetele után az ő tanúi legyenek.
Jézus nem egy baráti társaságot, nem egy rajongói klubot akar létrehozni,
hanem tanítványokat, követőket gyűjt maga köré, akik készek arra, hogy
elsajátítsák mesterük életmódját. És nem is szolgákat akar, akik útjai
során majd minden kívánságát teljesítik, hiszen éppen ő akar mindenki
szolgája lenni. Túlzás volna barátinak nevezni Jézus és az apostolok
kapcsolatát, főként olyan értelemben, amit a mai szóhasználatban
barátságnak nevezünk. Ha közvetlen is a kapcsolat köztük, mindig tudható,
hogy ki a mester és kik a tanítványok. Az evangéliumok lapjain a barátság
szóval is találkozunk, mint olyan kifejezéssel, amely Jézus és tanítványai
kapcsolatát jelöli meg. Amikor a szeretet parancsáról beszél, Jézus utal
arra, hogy a kereszthalált önként, szeretetből vállalja: „Ez az én
parancsom: szeressétek egymást, mint ahogy én szeretlek titeket. Nagyobb
szeretete senkinek sincs annál, mint aki életét adja barátaiért" (Lk
15,12-13). Majd pedig hozzáteszi: „Ti barátaim vagytok, ha megteszitek,
amit parancsolok nektek. Nem mondalak titeket szolgáknak, mert a szolga
nem tudja, mit tesz az ura. Barátaimnak mondalak titeket, mert mindent
tudtul adtam nektek, amit Atyámtól hallottam" (Lk 15,14-15).
Jézus barátságosan közelít hozzánk, minden emberhez, de ezt sose vegyük
haverkodásnak. Arra hív minket, hogy legyünk a követői, éljünk úgy,
ahogyan ő élt és aszerint, amit ő tanított. És arra hív, hogy az egykori
apostolokhoz hasonlóan mi is legyünk az ő küldöttei és tegyünk róla
tanúságot a világban. Tegyük ezt úgy, hogy akik baráti szeretettel
közelednek hozzá, azok elkötelezett követőivé váljanak!
© Horváth István Sándor
Imádság:
Urunk, Jézus! Te azért hívtad meg egykor tanítványaidat, hogy a te tanúid
legyenek. Tanúskodjanak arról, amit földi életed során tanítottál és
cselekedtél az emberek javára. Ők megismerték a te életedet, látták
találkozásaidat az emberekkel, megtapasztalták a csodákat, amelyeket az
Atya segítségével cselekedtél. Te arra hívsz minket, hogy megismerjünk
téged és tanításodat, és legyünk tanúid a világban. Tőled kapott
küldetésünk mindenkihez szól, örömhíredből senki nem lehet kizárva,
irgalmad minden ember felé kiárad. Taníts minket, hogy engedelmes szolgáid
legyünk, akik művedet alázattal folytatjuk annak érdekében, hogy Isten
országa szüntelenül növekedjen.
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20170122.mp3
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése