Erzsébet meglátogatása alkalmával Mária így magasztalta Istent:
„Magasztalja lelkem az Urat, és szívem ujjong megváltó Istenemben! Mert
tekintetre méltatta alázatos szolgálóleányát, lám, ezentúl boldognak
hirdet engem minden nemzedék. Nagy dolgokat művelt velem a Hatalmas,
szentséges az ő neve! Irgalma nemzedékről nemzedékre száll, mindazokra,
akik félik őt. Nagyszerű dolgot tett karja ereje, széjjelszórta mind a
gőgös szívűeket. Lesöpörte trónjukról a hatalmasokat, és felmagasztalta az
alázatosakat. Az éhezőket elhalmozta minden jóval, de a gazdagokat
elküldte üres kézzel. Felkarolta gyermekét, Izraelt, megemlékezve
irgalmasságáról, amint atyáinknak megígérte: Ábrahámnak és utódainak
mindörökre!" Mária ott maradt még körülbelül három hónapig, azután
visszatért otthonába.
Lk 1,46-56
Elmélkedés:
A tegnapi evangéliumban Erzsébet dicsőítő szavai Máriára irányították
tekintetünket, a mai részletben pedig Mária magasztaló éneke tovább vezeti
tekintetünket Isten felé, akinek a megváltás műve köszönhető. Az
evangéliumi szöveggel kapcsolatban három apró részletre, mélyebb lelki
üzenetre figyeljünk.
Elsőként arra, hogy Mária úgy teszi meg az utat Erzsébethez, hogy szíve
alatt hordozza születendő gyermekét, Jézust. Krisztust hordozó élete,
hivatása mindannyiunknak példa. A szentáldozás során Krisztus költözik
szívünkbe. De ne csak a szentmise végéig éljen bennünk, hanem vigyük
otthonunk, mindennapi teendőink helyszínére a szívünk mélyén az Urat!
Második üzenetként arra figyeljünk, hogy milyen szolgáló szeretettel
fordul Mária Erzsébet felé. Mondhatná, hogy ő is áldott állapotban van,
nem vállalhatja a hosszú és kimerítő utat, de ő mégsem keres kifogásokat,
hanem indul, hogy segítségére legyen rokonának. Harmadszor pedig a
názáreti lány hálás lelkülete tanulság számunkra. Nem csak azért ad hálát
Istennek, hogy anya lehet és az isteni kiválasztásnak köszönhetően ő lehet
a Megváltó édesanyja, hanem az egész emberiség nevében mond hálát a
Mindenhatónak, hogy hamarosan beköszönt a megváltás ideje Isten végtelen
irgalmasságának köszönhetően.
Vigyük Krisztust a világba! Szolgáljuk szeretettel embertársainkat!
Legyünk mindenért hálásak Istennek!
© Horváth István Sándor
Imádság:
Te Úr vagy minden nép fölött,
és Szegletkő, mely összeköt,
sárból formáltad hívedet,
most jöjj, fejezd be művedet!
Eljő, eljő Emmánuel,
Hogy üdvözüljön Izrael!
(Advent utolsó hetének liturgiájában szerepelnek az ún. „Ó-antifónák",
amelyekben a jövendő Messiás különböző nevekkel szólítjuk meg. Az imákat
december 17. és 23. között imádkozzuk. Itt versbe szedett, énekelhető
(Éneklő Egyház 15.) változatát közöljük.)
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20161222.mp3
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése