Abban az időben egy írástudó megkérdezte Jézustól: „Melyik az első a
parancsok közül?" Jézus így válaszolt: „Ez az első: Halld, Izrael! Az Úr,
a mi Istenünk, az egyetlen Úr. Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből,
teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből! A második hasonló
ehhez: Szeresd felebarátodat, mint önmagadat! Ezeknél nincs nagyobb
parancsolat."
Az írástudó erre azt válaszolta: „Valóban, jól mondtad, Mester, hogy ő az
Egyetlen, és hogy rajta kívül nincs más. És azt is, hogy őt teljes
szívünkből, teljes elménkből és teljes erőnkből szeretni, embertársunkat
pedig úgy szeretni, mint saját magunkat, többet ér minden égő- vagy véres
áldozatnál."
Jézus az okos felelet hallatára megdicsérte: „Nem jársz messze Isten
országától." Ezután már több kérdést nem mertek neki föltenni.
Mk 12,28b-34
Elmélkedés:
Jézus korában több száz törvény szabályozta a vallási életet. Az írástudói
iskolák tagjai között mindennaposak lehettek a beszélgetések a
törvényekről és azok értelmezéséről, s ez akár vitákat is
eredményezhetett. Vajon melyik a legfontosabb törvény a sok szabály
között, amelyek az istentisztelet, a társadalmi élet és az emberi
kapcsolatok minden területét behálózták?
Nehéz eldönteni, hogy egy éppen zajló vitába akarják bevonni Jézust vagy
egészen jószándékú az írástudó kérdése. Ezt a részt Szent Márk
evangéliumában valódi viták előzik meg, amelyek Jézus hatalmáról (vö. Mk
11,27-33), az adófizetési kötelezettségről (vö. Mk 12,13-17), valamint a
feltámadásról (vö. Mk 12,18-27) szólnak, s ezekben a kérdezők más
állásponton vannak, mint Jézus. A törvénnyel kapcsolatos kérdésnél kissé
más a helyzet, hiszen a kérdező elfogadja Jézus feleletét. Az írástudót
tehát nem a vitatkozás szándéka vezetheti, hanem az a nemes szándék, hogy
valóban megértse a törvények lényegét és útmutatást kapjon, hogy mire
érdemes a leginkább odafigyelni. Ebből a szempontból úgy tűnik, hogy a
kérdező elismeri Jézust mint tanítót, aki hitelesen magyarázza, tanítja a
mózesi törvényeket.
Jézus feleletének újdonsága abban áll, hogy összekapcsolja az Isten iránti
s az emberek iránti szeretetet. Mindkettő említésével jelzi, hogy egységet
alkot ez a két parancs. Isten szeretete nélkül nincs igazi emberszeretet
sem, és a felebaráti szeretet is elveszíti alapját, forrását Isten felé
megnyilvánuló szeretet nélkül. E kettős irányú szeretet nem törvénykönyvek
lapjaira, hanem a szívünkbe van írva.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Urunk, Jézus Krisztus! A hitben való megerősödés és megújulás kegyelméért
fordulunk hozzád. Elismerjük, hogy erős hitre van szükségünk ahhoz, hogy
bátran teljesítsük azt a küldetést, amit te adsz nekünk. Rólad, életünk
értelméről, középpontjáról és végső céljáról akarunk tanúságot tenni a
világban, hiszen az embereknek szüksége van szereteted megismerésére és
megtapasztalására.
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20130308.mp3
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése