A hegyi beszédben Jézus így szólt tanítványaihoz: „Amikor imádkoztok, ne
szaporítsátok a szót, mint a pogányok! Azt hiszik ugyanis, hogy akkor
nyernek meghallgatást, ha sokat beszélnek. Ne utánozzátok őket! Hiszen
mennyei Atyátok tudja, mire van szükségtek, még mielőtt kérnétek őt. Ti
tehát így imádkozzatok:
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy,
szenteltessék meg a te neved;
jöjjön el a te országod;
legyen meg a te akaratod,
amint a mennyben, úgy a földön is.
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma;
és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk
vétkezőknek;
és ne vígy minket a kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól!
Mert ha ti megbocsátjátok az embereknek, hogy (ellenetek) vétettek,
mennyei Atyátok nektek is megbocsátja bűneiteket. De ha ti nem bocsátotok
meg az embereknek, Atyátok sem bocsátja meg nektek bűneiteket."
Mt 6,7-15
Elmélkedés:
A nagyböjti időszak számunkra ajánlott gyakorlatai közül tegnap a
jócselekedetekről olvastunk az evangéliumban, ma pedig az imádság kérdése
kerül elő. Jézus imádkozni tanítja az embereket és minket is. Arra bíztat
minket, hogy Istent nyugodtan szólítsuk Atyánknak, tekintsünk úgy rá, mint
igazi Atyára, aki gondoskodik rólunk. Az ószövetségi vallásossághoz
képest, amely a teremtő, az ember számára törvényeket adó és ítélkező
Istent tisztelte, forradalmi újításnak számít, hogy az embert szerető és
róla gondoskodó, az ember megváltásán és üdvösségén állandóan munkálkodó,
az életüket megszentelő Istent egyáltalán megszólíthatjuk és Atyánknak
tekinthetjük. Jézus kifejezetten azt kéri, hogy gyermeki bizalommal
forduljunk Istenhez, bátran kérjük őt, hiszen figyel kéréseinkre. Isten
nem egy tőlünk távoli világban, s főként nem egy tőlünk teljesen idegen
létmódban él. A saját hasonlatosságára teremtett meg bennünket, és mivel ő
maga a szeretet, azért arra kér minket, hogy szeretetben éljünk.
Szüntelenül keresi a kapcsolatot velünk, szól hozzánk, vezet minket.
Az imádság személyes kapcsolatot teremt Istennel, aki szeretetközösségben
akar élni velem. Minden szavam, fohászom, kérésem, dicsőítésem mögött ott
húzódik, hogy Istenre, az ő szeretetére, jóságára, irgalmára bízom
magamat. Tanítson a rendszeres ima arra, hogy azzal a szeretettel és
megbocsátással forduljak embertársaim felé, amellyel Isten fordul felém.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Urunk, Jézus, aki teljes odaadással fogadtad el a kereszthalált
üdvösségünkért, tégy minket és a világ minden emberét keresztáldozatod
részesévé, hogy létünk és cselekedeteink szabad és tudatos részesedés
legyenek üdvözítő művedben. Boldog II. János Pál pápa
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20130219.mp3
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése