2012. augusztus 6., hétfő

[Evangelium] 2012-08-06

2012. augusztus 6. – Hétfő, Urunk színeváltozása

Abban az időben: Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és testvérét,
Jánost, s külön velük fölment egy magas hegyre. Ott elváltozott előttük:
az arca ragyogni kezdett, mint a nap, a ruhája pedig vakító fehér lett,
mint a fény. És íme, megjelent nekik Mózes és Illés: Jézussal
beszélgettek. Ekkor Péter így szólt Jézushoz: „Uram, jó nekünk itt
lennünk! Ha akarod, készítek itt három sátrat, neked egyet, Mózesnek egyet
és Illésnek egyet!" Még beszélt, amikor íme, fényes felhő borította el
őket, és a felhőből egy hang hallatszott: „Ez az én szeretett Fiam, akiben
kedvem telik. Őt hallgassátok!" Ennek hallatára a tanítványok földre
borultak és nagyon megrémültek. De Jézus odament hozzájuk, megérintette
őket, és ezt mondta: „Keljetek fel és ne féljetek!" Amikor szemüket
fölemelték, nem láttak mást, csak Jézust egymagát. A hegyről lejövet Jézus
a lelkükre kötötte: „Senkinek se szóljatok a látomásról, míg az Emberfia a
holtak közül fel nem támad!"
Mt 17,1-9

Elmélkedés:

Az egyház igehirdetési hagyományainak megfelelően párhuzamba állíthatjuk a
színeváltozás eseményét a Getszemáni-kertben történtekkel. Jézus most a
Tábor-hegyre, a másik esetben az Olajfák hegyére ment fel. Mindkét
alkalommal magával viszi három kiválasztott apostolát, s mindkétszer
imádkozott. E hasonlóságok miatt nyugodtan mondhatjuk, hogy a
színeváltozás előrevetíti Jézus szenvedését, amely a Getszemáni-kertben
történt vérrel verítékezésével vette kezdetét. A színeváltozás ugyanakkor
előrevetíti Jézus feltámadását is. Most is megdicsőült, átváltozott
alakban mutatta meg magát az apostoloknak, és a feltámadáskor is a
megdicsőült testben megjelenő Jézussal találkozhatnak a feltámadás tanúi.
E párhuzamot erősíti, hogy Máté és Lukács evangélista írása szerint az
apostoloknak a feltámadás napjáig nem volt szabad beszélniük a
színeváltozásról. A szenvedésekben által részesedhetünk az örök
dicsőségben.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Jézusom, kit szívemből szeretek, tudom, hogy nincs gyümölcse lelkemnek, ha
Szentlelkednek harmata nem öntözi és szereteted sugara nem melegíti;
kérlek, légy irgalmas hozzám, végy szerető karodra és gyullaszd föl bennem
Lelkednek tüzet. Íme: testemet és lelkemet neked adom, legyen a tiéd.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Nincsenek megjegyzések:

Blogarchívum