A kenyérszaporítás napján, amikor beesteledett, Jézus tanítványai lementek
a tóra. Beszálltak a bárkába és elindultak a tavon át Kafarnaum felé. Már
rájuk sötétedett de Jézus még mindig nem volt velük. Erős szél fújt, és a
tó háborgott. Huszonöt-harminc stádiumnyit (mintegy öt kilométert) eveztek
már, amikor látták, hogy Jézus a vízen járva közeledik a bárkához. Nagyon
megijedtek. De Jézus bátorította őket: „Én vagyok, ne féljetek!" Fel
akarták venni a bárkába, de a bárka abban a pillanatban partot ért, éppen
ott, ahová tartottak.
Jn 6,16-21
Elmélkedés:
A feltámadt Jézus elsőként békét hoz az apostoloknak és tanítványoknak,
majd pedig örömmel tölti el a szívüket. Jézus megjelenése eloszlatja
félelmüket. Feltámadása után ugyanazokkal a szavakkal bátorítja őket, mint
amelyeket akkor mondott, amikor a vizen járva közeledett hozzájuk:
Békesség nektek. A háborgó tavon az okozta félelmüket, hogy egyedül vannak
és nincs velünk mesterük, s Jézus kereszthalála után is az okozza
csalódottságukat, hogy Jézus eltávozott körükből. Az Úr újbóli jelenléte
egyúttal istenségét is bizonyítja, hiszen nem vonatkoznak rá a természet
törvényei. Jézus közelében nincs okunk félelemre, hiszen a mi szívünket is
örömmel, bátorsággal tölti el.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Örök Atya, tekints irgalmas szemmel az egész emberiségre, különösen a
szegény bűnösökre, akiket Jézus legirgalmasabb Szíve oltalmaz. Az Ő
keserves kínszenvedése által könyörülj rajtunk, hogy irgalmad
mindenhatóságát dicsérjük mindörökké.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése