Jézus Krisztus, az Isten Fia evangéliumának kezdete. Izajás próféta
megírta: „Íme, elküldöm követemet színed előtt, hogy előkészítse utadat. A
pusztában kiáltónak szava: Készítsétek el az Úr útját, tegyétek egyenessé
ösvényeit." János ezért a pusztában hirdette a bűnbánat keresztségét a
bűnök bocsánatára. Kivonult hozzá Júdea egész vidéke és Jeruzsálem minden
lakója. Megvallották bűneiket, ő pedig megkeresztelte őket a Jordán
folyóban. János teveszőrből készült ruhát viselt, csípőjét bőröv vette
körül; sáskát és vadmézet evett. Ezt hirdette: „Aki utánam jön,
hatalmasabb nálam. Arra sem vagyok méltó, hogy lehajoljak és megoldjam a
saruszíját. Én vízzel keresztellek titeket, ő pedig Szentlélekkel
keresztel majd meg benneteket!"
Mk 1,1-8
Elmélkedés:
Bűnbánat és megbocsátás
Egy héttel ezelőtt, Advent 1. vasárnapján arról elmélkedtünk, hogy Isten
mennyire értékes ajándékot ad nekünk azáltal, hogy emberré lesz. Jézus
emberként, gyermekként jön a világba, azaz Isten magára veszi egész emberi
természetünket a bűn kivételével. Fontos hangsúlyoznunk, hogy Jézus az
emberi élet minden velejáróját megtapasztalja a születéstől a halálig, de
a bűn nem tartozik ebbe, mert a bűn nem fér össze Isten szentségével.
Ma pedig, a második adventi vasárnapon ezt a gondolatot folytatva
elmélkedjünk arról, hogy az adventi időszak arra döbbent rá bennünket,
hogy Isten felé tartó életutunkon tulajdonképpen tőlünk, emberektől is
tejesen idegen a bűn. A gyerekeknek azt tanítjuk, hogy a bűn elszakadás
Istentől, szembefordulás Isten akaratával, Isten szeretetének a
megtagadása. És a gyerekek ösztönösen megérzik, hogy ez nem jó számukra.
Nem jó elszakadni Istentől, nem jó Isten szeretetének megtapasztalása
nélkül élni. A bűnös ember számára van kiút, amelyet maga Isten kínál fel
számunkra, és ezt bűnbánatnak nevezzük. A karácsonyi előkészületi időszak
bűnbánati idő, amely ahhoz segít bennünket, hogy visszataláljunk Istenhez,
visszataláljunk az ő szeretetéhez, amely oly csodálatos módon, egy
Gyermek, a betlehemi kis Jézus személyében mosolyog ránk.
Mi indíthat bennünket a bűnbánatra? Jézus korában Keresztelő János kapta
azt a küldetést, hogy előkészítse a Megváltó érkezését és bűnbánatra
szólítsa fel az embereket. Erről hallottunk a mai evangéliumban. Ezt
megelőzően Isten újra és újra elküldte embereit, a próféták, akiknek az
volt a feladata, hogy figyelmeztessék a választott népet arra, hogy
letértek Isten útjáról, Isten törvényeinek útjáról és saját érdekükben
érjenek vissza. Ehhez hasonló küldetést kap János is, aki szavait
különleges jellel erősíti meg: a bűnbánat keresztségében részesíti azokat,
akik komolyan veszik szavát és bűnbánatot tartanak. Mondhatjuk, hogy az
ószövetségi próféták és Keresztelő János küldetésének folytatásaként az
évszázadok során az Egyház által hangzik el újból és újból a bűnbánatra és
a megtérésre hívó isteni üzenet. De ez a külső, kívülről érkező
figyelmeztetés még nem elegendő ahhoz, hogy valóban mindenki bűnbánatot
tartson. Egyesek meghallják az üzenetet és megérzik, hogy személyesen
nekik szól, mások viszont könnyelműen elengedik fülük mellett.
A kérdést tehát újra felteszem. Mi indíthat bennünket a bűnbánatra? Mi
indíthat minket a belülről fakadó, a szívünkből kiinduló bűnbánatra?
Szándékosan a két végletet mondom: az Istentől való félelem és az isteni
szeretet megtapasztalása, és e kettő között még széles a lehetőségek
skálája, de úgy tűnik, hogy tulajdonképpen minden e kettőre vezethető
vissza. Be kell látnunk, hogy Istennel egyszer találkoznunk kell, és
amikor megállunk előtte, akkor félelem tölthet el minket, ugyanakkor
szeretetét is érezni fogjuk, ami viszontszeretetre indít minket. Ezt az
erős belső ellentmondást, azaz a félelem és a szeretet kettős érzését
nehéz feloldanunk. Talán a bűnbánatnak és a megbocsátásnak a tudata
segíthet ebben. Bűnbánat a mi részünkről és megbocsátás az Isten részéről.
Használjuk ki az adventi bűnbánati időd, hogy örömmel találkozhassunk majd
a betlehemi Gyermekben megjelenő isteni szeretettel.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Uram, Jézus! Bűnbánatra hívó szavad már nem külső figyelmeztetésként ér
engem, hanem szívem mélyéből szólal meg, s én követni akarom azt. Indíts
engem irántad való szeretetből igaz bűnbánatra! Vezess engem az advent
során a megtérés útján, hogy rátaláljak a hozzád vezető útra!
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése