Abban az időben: Az elbizakodottaknak, akik magukat igaznak tartották,
másokat pedig megvetettek, Jézus ezt a példabeszédet mondta: Két ember
fölment a templomba imádkozni, az egyik farizeus volt, a másik vámos. A
farizeus megállt, és így imádkozott magában: Istenem, hálát adok neked, hogy
nem vagyok olyan, mint a többi ember, rabló, igazságtalan, házasságtörő,
mint ez a vámos is. Kétszer böjtölök hetenként, és tizedet adok mindenből,
amim van.
A vámos pedig távolabb állt meg, és a szemét sem merte az égre emelni, hanem
a mellét verve így szólt: Istenem, légy irgalmas nekem, bűnösnek. Mondom
nektek, hogy ez megigazultan ment haza, amaz viszont nem. Mert mindazt, aki
magát felmagasztalja, megalázzák, aki pedig megalázza magát, azt
felmagasztalják.
Lk 18,9-14
Elmélkedés:
Krisztushoz vezetni
Ma, a Missziós Világnapon Szolánói Szent Ferencről, egy olyan szentről
szeretnék először is beszélni, aki talán kevésbé ismert a magyar hívek
körében, pedig ő a ferences misszionáriusok pártfogója világszerte és Peru
fővárosának, Limának a védőszentje. Szolánói Szent Ferenc 1549-ben
Spanyolországban született. Bár gyermekkorában egy jezsuita szerzetesek
által vezetett iskolába járt, ő 16 éves korában a ferences rendbe kérte
felvételét, s abban bízott, hogy majd ferences szerzetesként missziósként
élheti életét a világ egy másik földrészén. Pappá szentelését követően
elöljárói zenetanítással bízták meg, mert kiváló zenésznek bizonyult. A
csengő hangú, a szentírást kiválóan ismerő és ugyanakkor igen meggyőzően
prédikáló szerzetes nagy tiszteletnek örvendett a nép körében, és Andalúzia
apostolaként emlegették. Részben a személye felé irányuló túlzott rajongás
elől menekülve, de még inkább a fiatalkorától benne élő missziós lelkülettől
vezetve Dél-Amerika vidékeire kérte áthelyezését, ahol a kereszténység még
alig terjedt el az új világ felfedezését követően. Vágya teljesült,
Dél-Amerikába utazhatott. Ettől kezdve Peruban apostolkodott. Amíg nem
tanulta meg a helyi indián lakosság nyelvét, a muzsika révén férkőzött a
szívükbe. Művészi szinten játszott hegedűn, s gyönyörű játéka teljesen
elbűvölte az indiánokat. Az ilyen kapcsolatteremtést követően már könnyebben
hirdette nekik az evangélium igazságát. Innen származik, hogy festményeken
és szobrokon ferences ruhában és hegedűvel a kezében ábrázolják. Szolánói
Szent Ferenc életrajzírói lejegyzik, hogy sokszor éjnek idején kiosont a
kolostorból, a közeli templomba sietett, letérdelt és szemét a
tabernákulumra szegezte. Örömében nem egyszer ujjongva futott vissza
hegedűjéért, s gyönyörű zenéket rögtönzött az Oltáriszentség előtt.
Egy példa ez a több évszázaddal ezelőtti időkből, amikor új világrészek
felfedezését követően az őslakosságot sokszor kizsákmányoló hódítók mellett
megjelentek a keresztény hitet terjesztő misszionárius szerzetesek és papok
is. Ugyanakkor a mai időkben szintén szükség van arra, hogy missziósok
induljanak olyan területek lakosságához, akik még nem ismerték meg
Krisztust. A missziós tevékenység célja kétirányú. Egyrészt elvinni a
krisztusi tanítást azokhoz, akik azt még nem ismerik, másrészt Krisztushoz
vezetni az embereket. Minden esetben a közösség életerejét mutatja az, hogy
mennyire él benne a missziós lelkesedés. Egyaránt igaz ez a plébániai
közösségekre, a lelkiségi mozgalmakra és az egész Egyházra. Az
evangelizáció és a misszió elsődleges formája a tanúságtétel. A missziósok
nem csupán szavukkal hirdetik az evangélium tanítását, hanem elmennek az
isteni igazságra vágyakozó népekhez, az emberek között élnek, és életük
tanúságtételével erősítik meg mindazt, amit hirdetnek. Krisztus életformája
szerint él és erre az életformára tanítja az embereket is. Közösségeket
szervez, ahogyan Jézus is közösségbe gyűjtötte egykor az embereket. A
missziós Krisztus szeretetével fordul a szegényekhez, az ő jóságával tekint
a betegekre, és az ő irgalmával szólítja meg a bűnösöket.
A Missziós Világnap minden esztendőben, így az idei évben is alkalmat ad
nekünk arra, hogy figyelmünket az evangélium lelkes hirdetőre irányítsuk.
Imáinkkal segítsük őket, adományainkkal pedig támogassuk munkájukat, amelyet
a világ számos pontján végeznek. Ugyanakkor meg kell újítanunk
elkötelezettségünket Krisztus iránt, akinek örömhíre életünket alakító erő.
Krisztus megmutatja nekünk az üdvösség útját, amelyen nekünk hittel kell
haladnunk, s másokat is erre az útra kell vezetnünk. Mindannyiunk hivatása,
hogy hirdessük az üdvösség evangéliumát! Mi is missziósok vagyunk abban az
értelemben, hogy Krisztushoz vezethetjük az embereket.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Uram, Jézus, te elhoztad nekünk az örök élet tanítását és megmutattad nekünk
az üdvösségre vezető utat, amely a szeretet útja. Saját környezetemben én is
hirdetni akarom az evangéliumot, s tanúságot szeretnék tenni arról, hogy
hozzád tartozom, veled élek közösségben. Adj nekem lelkesedést és
bátorságot, hogy mindenkit hozzád vezessek!
________________________________
Aktuális:
Kedves barátaim!
A Devecseri Plébánia melegétel felajánlásokat vár a kármentesítésben segítő
önkéntesek számára. Hétfőtől csütörtökig (október 25-28.) 150 adag ebédre és
ugyanennyi vacsorára volna szükség. Előzetes egyeztetés feltétlenül
szükséges. Telefon: 06-88/224-091, 06-20/823-0596
Minden egyéb felajánlásnál szintén kérik az előzetes egyeztetést.
Ruhaadományra a továbbiakban nincs szükség.
Köszönettel: István atya
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése