Jézus szülei minden évben fölmentek Jeruzsálembe a húsvét ünnepére. Amikor
Jézus tizenkét éves lett, szintén fölmentek, az ünnepi szokás szerint. Az
ünnepnapok elteltével hazafelé indultak. A gyermek Jézus azonban
Jeruzsálemben maradt anélkül, hogy szülei észrevették volna. Abban a
hitben, hogy az úti társaságban van, már egy napig mentek, amikor keresni
kezdték a rokonok és ismerősök között. Mivel nem találták, visszafordultak
Jeruzsálembe, hogy ott keressék.
Három nap múlva találtak rá a templomban, amint a tanítók közt ült,
hallgatta és kérdezgette őket. Akik csak hallgatták, mind csodálkoztak
okosságán és feleletein. Amikor a szülei meglátták őt, nagyon meglepődtek.
Anyja így szólt hozzá: "Gyermekem, miért tetted ezt velünk? Lásd, atyád és
én bánkódva kerestünk téged." Ő azt felelte: "Miért kerestetek? Nem
tudtátok, hogy nekem Atyám dolgaiban kell lennem?" Ám ők nem értették, mit
akar ezzel mondani.
Akkor hazatért velük Názáretbe, és engedelmes volt nekik. Szavait anyja
mind megőrizte szívében.
Jézus pedig növekedett bölcsességben, korban és kedvességben Isten és
emberek előtt.
Lk 2,41-52
Elmélkedés:
Boldog családi élet?
A karácsony ünnepét követő vasárnapon minden esztendőben a Szent Családra,
a kis Jézusra, az ő édesanyjára, Máriára, valamint Szent Józsefre, Jézus
nevelőapjára gondolunk. Boldognak nevezhetjük életüket, hiszen
kapcsolatukat a szeretet, az egymás iránti szeretet jellemezte. Boldog
volt az életük, pedig sok nehézséggel kellett megküzdeniük, gondoljunk
csak arra, hogy röviddel Jézus születése után egy másik országba kellett
menekülniük Heródes király gyilkos haragja elől.
A mai ünnepen a Szent Család áll példaként a boldogságra vágyó családok
előtt. Boldog családi élet. Milyen egyszerűen hangzik ez a mondat. De
létezik egyáltalán boldog családi élet? A házasság előtt álló fiatalok
akarnak valaha boldog családi életet? Az első gond mindjárt az első
szóval, a boldogsággal van. A mai fiatalok ugyanis inkább a szórakozást
keresik, mintsem a boldogságot. Lehet, hogy sok cselekedetük valamiféle
örömet okoz nekik, de ez az öröm gyorsan mulandó. Az igazi boldogság ennél
sokkal tartósabb örömöt jelent. És megkérdezhetjük azt is, hogy egyáltalán
ki akar napjainkban családot? Mintha manapság új, divatosnak nevezett
életformák akarnának a család helyébe lépni, s egyesek azt követelik, hogy
ezeket ugyanolyan jogok illessék meg, mint a hagyományos családokat. Csak
azért nem akarom most ezeket itt részletezni, mert 18 év alatti kiskorúak
is vannak jelen. Csak egy példát mondok, ami idén történt a hittanórán. A
gyerekekkel éppen a tízparancsolatot tanultuk. A kilencedik így hangzik:
Felebarátod házastársát ne kívánd! A következő hittanórán az egyik gyermek
így mondta ezt a parancsot: Barátnőd élettársát ne kívánd! Nem
bosszankodtam és nem mérgelődtem, mert sejtettem, hogy miért mondja ezt a
tanítványom. Honnan ismerhetné a házastárs szavát, fogalmát, amikor szülei
élettársi kapcsolatban élnek? De honnan ismerné a másik gyermek a
házastárs fogalmát, amikor ő meg édesanyjával, és az ő élettársával él, s
édesapjával évente néhány alkalommal találkozik csupán? Boldog családi
élet? Ezek a gyerekek se a családot, se a boldogságot nem tapasztalják
meg. Boldog családi élet? Egy boldogság és családi szeretet nélküli lét
nevezhető egyáltalán életnek? Milyen élet ez?
Néhány évvel ezelőtt még arról lehetett beszélni, hogy a családok
tragédiája ott kezdődik, hogy a családtagoknak nincs ideje egymásra, nincs
idejük egymással beszélgetni, nem érnek rá egymással törődni és nem
gondolnak arra, hogy legfőbb feladatuk, hogy szeressék egymást. Bizonyos
szempontból ma is igazak ezek a szavak, de sajnos inkább azt kellene
mondanunk, hogy a tragédia ott kezdődik, hogy nincsenek családok és
nincsenek egymást szerető házastársak, vagy legalábbis egyre kevesebb van
belőlük. Mindenki érzi, hogy valami nagyon nagy gond van, hiszen a
fiatalok nem akarják vállalni a házasságot, mint elkötelezett életformát,
s helyette inkább az alkalmi, inkább rövidebb, mintsem hosszabb ideig
tartó kapcsolatokat választják. Nehéz megfogni és megfogalmazni a probléma
lényegét, s talán még nehezebb megoldást, kiutat találni.
A házasságra készülő jegyeseknek mindig próbálom elmagyarázni, és az
esküvői szertartásokon is megemlítem, hogy a házasságkötéssel a fiatalok
egy közös úton indulnak el. A jövőjük akkor lesz boldog, kapcsolatuk akkor
válik családi szeretetkapcsolattá, szeretetközösséggé, ha megmaradnak ezen
a közös úton. Ha külön utakon kezdenek el járni, kapcsolatuk
menthetetlenül megromlik, szinte teljesen menthetetlenül tönkremegy. Sok
családnál látom azt is, hogy a gyermekek is külön utakon járnak. Többet
vannak a nagymamánál, mint odahaza, vagy pedig otthon teljesen egyedül
vannak. A gyermekek egyedül maradását mind fizikai értelemben is vehetjük,
de átvitt értelemben is igaz: egyedül maradnak, mert nem tapasztalják,
hogy a szüleik melléjük állnának, törődnének velük, gondoskodnának rólak,
segítenék őket. Csak nagy aggodalommal tudom feltenni a kérdést: Van
remény arra, hogy az ilyen rossz példát tapasztaló gyermekek majd néhány
év múlva vállalkoznak a családi életre, s meg tudják valósítani a boldog
családi életet?
A mai ünnepen elhangzó evangélium Mária és József Jézus kereséséről szól.
Kétszer teszik meg ugyanazt az utat hazafelé. Először Jézus nélkül, majd
Jézussal. A mai családoknak dönteniük kell: Jézussal vagy Jézus nélkül
járják életútjukat. Máriát és Józsefet aggodalom tölti el, amikor nem
találják Jézust. Talán sok mai család boldogtalanságának is az az oka,
hogy Jézus nincs velük. Ilyenkor érdemes visszafordulni, megkeresni
Jézust, s ővele folytatni utunkat.
(Horváth István Sándor)
Imádság:
Urunk, Jézusunk, aki magad is családban születtél és éltél, hozzád
fordulunk a családokért. Mutasd meg az igazi családi boldogságra vezető
utat a fiataloknak, akik arra készülnek, hogy a te tanításod, a te
szándékod, a te akaratod szerint éljék le életüket egymással és veled!
Segítsd az édesanyákat és a feleségeket, hogy édesanyád, Mária példáját
kövessék az áldozatokat vállaló szeretet mindennapi megélésében! Segítsd
az édesapákat és a férjeket, hogy védőszentjüknek és példaképüknek
tekintsék Szent Józsefet, aki szeretettel és hűséggel gondoskodott
családjáról. Te engedelmeskedtél a mennyei Atyának és földi szüleidnek is.
Tanítsd engedelmességre a gyermekeket szüleik iránt! Add, hogy minél több
szent család legyen!
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése