Abban az időben Jézus ezt mondta a főpapoknak és a nép véneinek: "Erről mi
a véleményetek? Egy embernek két fia volt. Odament az egyikhez, és így
szólt hozzá: Fiam, menj ki ma, és dolgozz a szőlőben! - A fiú azt
válaszolta: Nincs kedvem!, de később megbánta, és mégis kiment. Odament a
másikhoz, és annak is szólt. Az így válaszolt: Szívesen, uram!, menni
azonban nem ment. Kettőjük közül melyikük teljesítette az apa akaratát?"
Azt felelték: "Az első."
Erre Jézus így szólt hozzájuk: "Bizony mondom nektek: A vámosok és utcanők
megelőznek bennetek Isten országában. Mert eljött hozzátok János az
igazságosság útján járva, és ti nem hittetek neki, a vámosok és utcanők
viszont hittek neki. És ti, akik mindezt láttátok, még utólag sem tértek
jobb belátásra, hogy higgyetek neki!"
Mt 21,28-32
Elmélkedés:
Megszólaló Isten
Ma, szeptember utolsó vasárnapján a Szentírás vasárnapját tartjuk, s erről
idén, a Biblia évében különösen is illő megemlékeznünk. A Biblia évének
egyik célja az, hogy a szentírás mindennapi olvasása által közelebb
kerüljünk Krisztushoz. Ha erre gondolunk, azonnal megértjük, hogy a mai
napon nem egyszerűen csak egy könyvet állítunk tiszteletünk tárgyává,
hanem a megszólaló Istent. Nem csupán a világ legolvasottabb könyvére
gondolunk, hanem a Szentírásban megszólaló Istent csodáljuk. A híveknek
érdemes elgondolkozni azon, hogy miként hallgatják Isten szavát, nekünk
papoknak, és személy szerint nekem is érdemes elgondolkoznunk azon, hogy
miként hirdetjük Isten szavát? Vajon növekszik-e bennünk, mindannyiunkban
a biblia ismerete és szeretete?
A Biblia évének kezdetétől folyamatosan buzdítok mindenkit, hogy
igyekezzen naponta olvasni a szentírást. A visszajelzések egészen
különbözőek. Vannak családok, ahol esténként, a közös vacsora után a
szülők gyermekeikkel közösen olvasnak a bibliából, esetleg beszélgetnek is
a hallottakról, s közös ima fejezi be a család lelki programját. Ez a pár
perces együttlét gyümölcsözően hat a család valamennyi tagjára. Emellett
vannak olyanok is, akik nem tartják fontosnak a szentírásolvasást. A minap
megkérdeztem egy templomba járó asszonyt, hogy szokta-e odahaza olvasni a
bibliát. Azt válaszolta, hogy neki elegendő az, amit a vasárnapi
szentmisén hall a bibliából. Hasonló véleményt egyébként már többektől
hallottam. Kicsit elszomorít az ilyen gondolkodásmód, de elfogadom, hogy
valakinek ez a lelki igénye és nem vágyik többre.
Az ideális persze az volna, ha a misén elhangzott szentírási szövegeket,
az olvasmányt, a szentleckét és az evangéliumot odahaza legalább egyszer
újból elolvasnánk, s felidéznénk magunkban a prédikációban elhangzott
magyarázatot, elmélkedést. II. János Pál pápa pontosan ezt tanácsolta Az
Úr napja kezdetű, a vasárnap megszenteléséről szóló apostoli levelében. A
Szentatya a következőket írta: "Ha az imádságos lelkületű és az egyházi
magyarázat iránt tanulékony lélekkel végzett szentírásolvasás nem táplálja
az egyes személyek és a családok lelki életét, Isten Igéjének puszta
liturgikus hirdetése nehezen fogja megteremni a remélt gyümölcsöket" (Dies
Domini 40.). Arról van tehát szó, hogy egyikünk se elégedjen meg csupán
azzal, hogy itt, a szentmisén odafigyel az Úr szavára, hanem odahaza is
próbáljunk meg időt szakítani erre.
Nem árulok el vele nagy titkot, hiszen mindenki sejtheti, hogy én sem itt
olvasom el először az evangéliumot, hiszen akkor nem tudnék róla
prédikálni. Az igehirdetésnek nálam is és minden más papnál is
elengedhetetlen feltétele, hogy előzetesen többször elolvassam a vasárnapi
evangéliumot, s elmélkedjek róla. A többszöri átgondolás eredményezi azt,
hogy a pap nem áll ki készületlenül a szószékre szentbeszédet mondani. A
felkészülés során arra próbál gondolni, hogy Isten mit akar őáltala
üzenni, tanítani a hívőknek. Odafigyelünk Isten szavára, hogy aztán ne
csak a magunkét mondjuk, hanem valóban Isten üzenetét közvetítsük.
Isten természetesen nem csak a papok személyen keresztül, közvetett módon
akar szólni, hanem közvetlenül is szeretne mindenkit személyes
megszólítani. Isten természetesen nem csak nekem szólal meg, amikor
kezembe veszem a bibliát, hanem mindenkinek megszólal. Ehhez türelem, egy
kis kitartó olvasás, figyelmesség, tanulékony lélek szükséges csupán. Néha
hallom egyesek panaszkodását: Néma az Isten! Nem szólal meg, amikor oly
nagy szükség volna rá! Ez egyáltalán nincs így. Igenis megszólal, csak oda
kellene figyelnünk rá. Halljuk meg a szentírás szavaiban megszólaló és
lelkünk visszhangját váró Istent!
(Horváth István Sándor)
Imádság:
Örök Ige, Istennek Igéje, legyen életem tartalma az, hogy mindig rád
figyeljek. Nagyon tanulékony akarok lenni, hogy mindent elsajátítsak
tőled, a sötétségen át, az ürességen át, az erőtlenségen át rád függesztem
a tekintetemet, s a te erőt adó fényedben járok.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése