Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: Mindaz, aki meghallgatja
szavaimat és szerintük cselekszik, ahhoz az okos emberhez hasonlít, aki a
házát sziklára építette. Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvített a szél,
és nekizúdult a háznak, de az nem dőlt össze, mert sziklára épült. Aki
viszont hallgatja szavaimat, de nem követi azokat, ahhoz az ostoba
emberhez hasonlít, aki a házát homokra építette. Szakadt a zápor, ömlött
az ár, süvített a szél, nekizúdult a háznak, az összedőlt, és nagy
romhalmaz lett belőle. Ezzel Jézus befejezte beszédét. A nép
elragadtatással hallgatta tanítását, mert úgy tanított, mint akinek
hatalma van, nem úgy, mint az írástudók.
Mt 7,24-29
Elmélkedés:
Király és apostol
A magyarok első királyára és a magyar nép apostolára, Szent Istvánra
emlékezünk a mai ünnepen, aki méltán nyerte el több mint 1000 esztendővel
ezelőtt a római pápától az apostoli király címet. E cím elárulja nekünk,
hogy Szent István olyan uralkodó volt, aki az ország vezetése, a földi
haza közigazgatásának megszervezése, területének és határainak védelme és
a külfölddel való kapcsolatteremtés mellett nagy gondot fordított arra is,
hogy az égi haza felé vezesse ennek a népnek tagjait. Első szent
királyunknak meggyőződése volt, hogy nem elegendő csupán földi hazát
teremteni, hanem az égi hazára is szüksége van a magyarságnak. A mai
ünnepen arról elmélkedjünk, hogy mit jelent a királyság és az apostolság
Szent István esetében.
Szent István királyi jellem volt. Királyságát azonban nem uralkodói
elnyomásra használta fel, hanem népének szolgálatára. Egész életét arra
szentelte, hogy minden erejével, Istentől kapott tehetségével és
képességeivel Krisztust és a magyar nemzetet szolgálja. Királyi erénye
abból tűnik, ki, hogy mind alattvalóinak, mind pedig saját magának is
tudott parancsolni. Uralkodói sikerei nem tették őt elbizakodottá és
gőgössé, és a kudarcok sem törték meg lelki erejét. Uralkodóként és
családapaként egyaránt példakép keresztény életvitelében. Korának más
uralkodóival ellentétben ő már nem volt híve annak, hogy háborúk révén
gyarapítsa országának területét és vagyonát, hanem a béke embere volt, aki
a szomszédos népekkel békére törekedett.
Miután megnéztük, hogy miért volt Szent István valóban király, a magyarok
legnagyobb királya, most tekintsünk másik nagy erényére, az apostoli
buzgóságra. Szent István király a keresztény hit elterjedése érdekében
bencés szerzeteseket hívott Bajorországból és Itáliából, s kolostorokat
létesített számunkra, amely missziós központokká váltak. Annak érdekében,
hogy az emberek a vasárnapi pihenőnapot megszentelhessék és szentmisén
vehessenek részt, elrendelte, hogy minden tíz falu építsen templomot, ahol
a hívek összegyülekezhetnek az istentiszteletre.
Az 1000. esztendő őszén Asztrik, pécsváradi apát vezetésével előkelő
küldöttség érkezett Rómába, hogy a magyarok vezetője számára királyi címet
és koronát kérjen a római pápától. Miután II. Szilveszter pápa a küldöttek
elmondásából megismerte a fiatal uralkodó, István fejedelem jellemét,
népének a kereszténységre való elvezetésének szándékát, és ennek érdekében
végzett eddigi tevékenységeit, a pápa nagy lelkesedésében e szavakkal
fordult a küldöttekhez: "Én csak apostoli vagyok, ő azonban valóságos
apostol." II. Szilveszter pápa Péter apostol utódaként még önmagánál is
buzgóbbnak ismerte meg Istvánt, aki saját országában Krisztus egykori
apostolainak lelkesedésével fáradozott a hit terjesztésén Az ezredforduló
táján nem volt ritka, hogy az európai országok uralkodói igen sokat
törődtek a keresztény hit terjesztésével, nem kis anyagi áldozatot is
vállalva. Az azonban ritka, hogy ilyen rövid idő, tulajdonképpen egyetlen
emberöltő leforgása alatt egy egész nép kereszténnyé vált volna. S nem
csupán felszínes vagy külsődleges volt a magyarság megkeresztelkedése,
hanem mély lelki hatással is járt, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy
1000 esztendőn keresztül fontosnak tartottuk megőrizni azt a lelki
kincset, amelyet Szent Istvántól kaptunk örökségként. Sőt, éppen a
kereszténység kincse adott népünknek lelki erőt az elmúlt évszázadok
nehézségei során.
Szent István királyunk mai ünnepe arra figyelmeztet minket hogy nem elég
hangzatos szavakkal beszélnünk a hazaszeretetről, s nem állhatunk meg azon
a szinten, hogy elkeseredetten szemléljük a vallási buzgóság hanyatlásának
jeleit, hanem arra kell törekednünk, hogy Isten törvényei irányítsák
nemzetünk és családjaink életét. Szent István példája szerint úgy
fáradozzunk földi hazánk építésén, hogy közben a mennyei haza felé is
törekedjünk!
(Horváth István Sándor)
Imádság:
Legyen meg a Te akaratod,
Harangok hirdessék diadalod,
Jóság lakjék magyar szíveinkben,
Örömed teljék gyermekeinkben.
Add, közülünk egy is el ne vesszen,
Minden útjuk Tehozzád vezessen.
Magyar honban, idegen világban,
Tartsd meg őket örök magyarságban.
________________________________
Aktuális:
Kedves barátaim!
A plébániafelújítás javára még egy kép árverésével megpróbálkozunk. Festő:
Balaskóné Szkladányi Annamária. Címe: A hegyi beszéd. Méret: 70x100 cm.
Kikiáltási ár: 40 000.- Ft. Jelenleg 65.000.- Ft-nál tart a licit. A kép
megtekinthető itt: [1]Hegyi beszéd
Licitálni úgy lehet, hogy az ajánlatokat, kérem, küldjétek el nekem a
his@katolikus.hu címemre. Azoknak, akik legalább egy ajánlatot tettek,
napközben is küldök értesítést az állásról. Vasárnap befejezzük az
árverést.
Felajánlott támogatást átutalással a következő számlára lehet küldeni:
Számlatulajdonos: Zalalövői Plébánia Számlaszám: 75500313-10030493
Külföldről: IBAN (nemzetközi számlaszám): HU29 75500313-10030493-00000000
BIC kód: TAKBHUHB
Vagy a következő címre lehet küldeni postai utalvánnyal: Zalalövői
Plébánia 8999 Zalalövő, Szabadság tér 6.
References
Visible links
1. http://www.katolikus.hu/szombathely/kepek/hegyibeszed.jpg
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése