Abban az időben Jézus ezt a példabeszédet mondta tanítványainak: A
mennyek országa olyan, mint amikor egy gazda kora reggel kiment, hogy
szőlőjébe munkásokat fogadjon. Miután napi egy dénárban megegyezett a
munkásokkal, elküldte őket a szőlőjébe. A harmadik óra körül megint
kiment, s látta, hogy mások is ácsorognak ott tétlenül a piactéren. Ezt
mondta nekik: „Menjetek ti is a szőlőmbe, és ami jár, megadom majd
nektek." Azok el is mentek. Majd a hatodik és a kilencedik órában újra
kiment és ugyanígy cselekedett. Kiment végül a tizenegyedik óra körül
is, és újabb ácsorgókat talált. Megkérdezte tőlük: „Miért álldogáltok
itt egész nap tétlenül?" Azok ezt válaszolták: „Mert senki sem fogadott
fel minket." Erre azt mondta nekik: „Menjetek ti is a szőlőmbe!"
Amikor beesteledett, a szőlősgazda így szólt intézőjéhez: „Hívd össze a
munkásokat, és add ki a bérüket, az utolsókon kezdve az elsőkig!"
Először azok jöttek tehát, akik a tizenegyedik óra körül kezdtek, és
egy-egy dénárt kaptak. Amikor az elsők jöttek, azt hitték, hogy nekik
többet fognak adni, de ők is csak egy-egy dénárt kaptak. Amikor
átvették, zúgolódni kezdtek a gazda ellen: „Ezek az utolsók csak egy
órát dolgoztak, és ugyanúgy bántál velük, mint velünk, akik a nap
terhét és hevét viseltük!" Ő azonban ezt felelte az egyiküknek:
„Barátom, nem vagyok igazságtalan veled. Nemde egy dénárban egyeztél
meg velem? Ami a tied, fogd és menj! Én ennek az utolsónak is annyit
szánok, mint neked. Talán azzal, ami az enyém, nem tehetem azt, amit
akarok? Vagy rossz szemmel nézed, hogy én jó vagyok?" Így lesznek az
utolsókból elsők, és az elsőkből utolsók!
Mt 20,1-16a
Elmélkedés:
Emberi szemmel nézve a gazda igazságtalanságot követel abból a
szempontból, hogy az egész nap dolgozóknak ugyanannyi bért ad, mint
azoknak, akik csak egyetlen órát dolgoztak. Abból a szempontból viszont
nem történt igazságtalanság, hogy az abban az időben szokásos napi
munkabért, az egy dénárt, pontosan megkapták azok, akik egész nap
fáradtak. A többiek elvégzett munkájukhoz képest valóban többet kaptak,
mint amennyi járt volna nekik, de ez a gazda nagylelkűségének
köszönhető. A bér mindenkinek ugyanaz, de a később munkába állókkal
nagylelkűbb a gazda.
A történet azt példázza, hogy Isten minden embernek ugyanazt a jutalmat
szeretné adni a földi élet után, és ez az üdvösség. Az üdvösség minden
ember számára Isten nagylelkűségének ajándéka, amelyért azonban
legalább egy keveset dolgozni kell.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Uram, gyújtsd föl bennem a lelkek üdvözítésének szenvedélyes lángját!
Hadd legyek kész arra, hogy ezért mindent megtegyek, hadd tudjam a
lelkek javát minden elé helyezni, hadd használjak fel minden lehetséges
eszközt a hitetlenek megtéréséért és üdvözítéséért!
Boldog Charles de Foucauld
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése