Jézus egyszer így beszélt tanítványaihoz: Ha valaki lámpát gyújt, nem
takarja le, vagy nem rejti az ágy alá. Inkább felteszi a tartójára, hogy
aki belép a házba, világosságot találjon. Semmi sincs elrejtve, ami
nyilvánosságra ne jutna; és nincs olyan titok, ami ki ne derülne, és
nyilvánvalóvá ne lenne. Ügyeljetek hát, hogy milyen figyelemmel
hallgattok! Akinek ugyanis van, az még kap hozzá; akinek pedig nincsen, az
még azt is elveszíti, amiről azt vélte, hogy az övé.
Lk 8,16-18
Elmélkedés:
A múlt héten a megszólaló, azt embert megszólító, az embernek üzenetét
átadó Istenről és az emberről, mint az isteni üzenet hallgatójáról,
befogadójáról kezdtünk elmélkedni. E gondolatokat folytatjuk a mai
evangélium kapcsán, amelyben azt olvassuk, hogy az isteni üzenet
világosság. Miként a lámpa fénye bevilágítja a házat, ahol az ember él,
ugyanúgy Isten üzenete megvilágítja életünket. Isten szava világosságul
szolgál számunkra, hogy ne botorkáljunk a bűn homályában és a hitetlenség
sötétségében, hanem a hit és az igaz élet fényében járjunk.
Jézus rejtélyes kijelentést tesz a lámpásról szóló hasonlat után, amely
így hangzik: „Akinek van, az még kap hozzá; akinek pedig nincsen, az még
azt is elveszíti, amiről azt vélte, hogy az övé." Nyilvánvaló, hogy nem
anyagi javak birtoklása itt a téma, hanem egészen más. Mondhatnánk, hogy
az isteni üzenet, de még ennél is többről van szó. Isten úgy szólal meg,
hogy felemeli, magához emeli az embert, azaz beavatja, részesíti isteni
életébe, bevon minket gondolataiba, akaratába, szándékaiba. Az idézett
kijelentés értelme tehát ez lehet: akinek van, azaz aki birtokolja,
elfogadja Isten szavát, az még többet kap, azaz Isten önmagát adja neki.
Akinek pedig nincs, azaz elutasítja Isten üzenetét, annak még kevesebb
lesz, mert nem részesül Isten életében.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Ó, Uram Jézus, te azt parancsoltad nekem, hogy szüntelenül imádkozzak, add
nekem kegyelmedet, hogy meg tudjam tenni, s add meg ezt azoknak a
lelkeknek is, akiket rám bíztál. Isteni Ige, te magad vagy bennünk az
örökké tartó és szüntelen imádság. Isten Báránya, te vagy a világosság,
amely megvilágítja lelkünk egész égboltját. Bár soha ne akarnánk más
imádságot, csak a te imádat, más fényességet, csak a te fényességedet, más
szeretetet, csak a te szeretetedet! A hozzád intézett imádságban Istenem,
egy a szemlélés és a szeretet. Engedd, hogy olyan tökéletesen és olyan
bensőségesen tudjak hozzád imádkozni, hogy elfeledkezzem önmagamról, és ne
tudjam, hogy imádkozom, mert csupán te vagy bennem!
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160919.mp3
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése