2012. május 27., vasárnap

[Evangelium] 2012-05-27

2012. május 27. – Pünkösdvasárnap

Amikor a hét első napján (Húsvétvasárnap) beesteledett, Jézus megjelent a
tanítványoknak ott, ahol együtt voltak, pedig a zsidóktól való félelmükben
zárva tartották az ajtót. Belépett és így szólt hozzájuk: „Békesség
nektek!" Miután ezt mondta, megmutatta nekik a kezét és az oldalát. Az Úr
láttára öröm töltötte el a tanítványokat. Jézus megismételte: „Békesség
nektek! Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket." E szavak
után rájuk lehelt, és így folytatta: „Vegyétek a Szentlelket! Akinek
megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, s akinek nem bocsátjátok meg,
az nem nyer bocsánatot."
Jn 20,19-23

Elmélkedés:

Tanúságtétel és evangelizáció
A gimnázium befejezése után és a papi szeminárium megkezdése előtt egy
évig kötelező katonai szolgálaton voltam. Érdekes világ volt számomra, aki
alapvetően vallásos környezetben éltem korábban. Emlékszem rá, hogy az
egyik „politikai fejtágító" alkalmával az előadó tiszt a katonaság és az
egyház szervezetét igyekezett összehasonlítani. Mi különbség van a kettő
között? – tette fel a kérdést. Mindkettő lépcsőzetesen felépülő és szigorú
törvények megtartásán alapul. A katonaságnál vannak közkatonák, fölöttük
állnak a tisztek és még feljebb a tábornokok. Mindenki köteles a felettese
parancsát teljesíteni. Az egyházban is vannak emberek, fölöttük a papok és
a püspökök. Ott is mindenki engedelmeskedik a főnökének. Mindkét szervezet
alapja a törvények és parancsok megtartására, és mindkettő azt állítja
magáról, hogy az embereket szolgálja. Mi különbség van a kettő között?
Kispaptársaimmal együtt figyelmesen és kellő tisztelettel hallgattam az
eszmefuttatást, mert volt igazság benne, persze azért jól tudtam, hogy
különbségek is bőven akadnak, ha már egyszer össze akarjuk hasonlítani a
katonaságot és az egyházat. Tényleg, mi különbség van a kettő között? A
tiszt kérdése utáni hatásszünetben mindenki által hallhatóan megszólaltam:
A Szentlélek. Sok év múltán is magam elé tudom idézni megdöbbent
tekintetét, rögtön látszott rajt, hogy nem erre számított, sőt
valószínűleg egyáltalán nem számított semmilyen feleletre, és az is
látszott, hogy fogalma sincs a Szentlélekről, meg arról, hogy én miről is
beszélek. Szóval, összehasonlíthatjuk az egyházat különféle szempontok
alapján más szervezetekkel, találni fogunk hasonlóságokat, de egy „apró
különbség" mindig marad: a Szentlélek.

Ma, a húsvét utáni ötvenedik napon, Pünkösd vasárnapján a Szentlelket, a
Szentlélek eljövetelét ünnepeljük, aki az Egyház Lelke, az Egyházat éltető
és az Egyház tagjait megszentelő Lélek. A Szentlelket, a harmadik isteni
személyt ünnepeljük, aki nélkül nincs, nem létezne az Egyház. Ő az az
„apró különbség", aki nagyon is sajátossá, egyedivé teszi közösségünket,
hiszen általa Isten van jelen és működik köztünk. Illő, hogy ma, a húsvéti
időszak lezárásaként vagy betetőzéseként megemlékezzünk róla, a
Szentlélekről, Krisztus ígéretéről, aki az első pünkösd alkalmával kiáradt
az apostolokra bátorságot adva nekik, hogy tüzes lelkületű tanúságtevők és
az evangélium elkötelezett hirdetői legyenek. Illő, hogy a mai pünkösd
alkalmával közösen kérjük Isten Szentlelkét: tegyen bennünket, az Egyház
tagjait Krisztus tanúivá és az evangélium igazságának terjesztőivé!

Tapasztalhatjuk, hogy korunkban sokan az Egyházban csak egy intézményt,
egy világméretű szervezetet látnak. Meggyőződésem, hogy ennek az az oka,
hogy éppen a Szentlelket nem látják, a Szentlélek tetteit, jeleit és
csodáit nem veszik észre a világban. Ha észrevennék a Lélek működését,
akkor ők is felfedeznék az Egyházban az élő közösséget, az Istent és
embert összekötő nagy családot.

Mivel a XVI. Benedek pápa által 2013-ra meghirdetett Hit évére készülve
egyre többet beszélünk az új evangelizációról, az idei pünkösd során
érdemes figyelnünk a Szentlélekre, mint az evangelizáció Lelkére.
Mennybemenetele előtt Jézus meghagyta apostolai számára, hogy várjanak a
Szentlélekre, azaz ne induljanak a maguk erejében, képességeiben bízva a
misszióra. Várják meg a Szentlelket, aki erővel tölti el őket, hogy
igehirdetésük és tanúságtételük hatékony legyen. Ennek megfelelően a
misszió, az evangelizáció pünkösd napján, a Szentlélek eljövetelével indul
el, s folytatódik azóta is évszázadokon keresztül. Indítson bennünket
Isten Lelke, hogy Krisztushoz méltóan éljünk és életünkkel az ő
evangéliumát hirdessük!
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Jöjj el, Szentlélek Isten! Jöjj el, az Atya és Jézus Krisztus Lelke! Jöjj
el, Szentlélek, az apostolok és az Egyház Lelke! Jöjj, és segítsd az
Egyház minden tagját a tanúságtételben és az evangélium hirdetésében! Jöjj
el, megbocsátás Lelke és egységet adó Lélek! Jöjj el, megszentelő
Szentlélek! Jöjj el, hét ajándék Lelke! Jöjj el, tanúságtevő Lélek! Jöjj
el, maradj az Egyházzal és maradj bennünk! Jöjj el, és segíts minket, hogy
az evangéliumhoz méltóan éljünk!
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Nincsenek megjegyzések:

Blogarchívum