A tanítványok egy alkalommal áthajóztak a Genezáreti-tavon. Elfelejtettek
kenyeret vinni magukkal, és csak egy kenyerük volt a bárkában. Jézus a
lelkükre kötötte: „Vigyázzatok! Óvakodjatok a farizeusok és Heródes
kovászától!" Ők egymás közt arról beszélgettek, hogy nem hoztak magukkal
kenyeret. Jézus észrevette, és így szólt: „Mit tanakodtok azon, hogy nincs
kenyeretek? Még most sem értitek, és nem fogjátok föl? Még mindig
érzéketlen a szívetek? Van szemetek, és nem láttok? Van fületek, és nem
hallotok? Nem emlékeztek arra, hogy amikor öt kenyeret megtörtem ötezer
embernek, hány tele kosár maradékot szedtetek össze?" Azt válaszolták:
„Tizenkettőt." „És amikor hetet törtem meg négyezer embernek, hány tele
kosár maradékot szedtetek össze?" Azt felelték: „Hetet." Erre újra
megjegyezte: „Hogyan lehet, hogy még mindig nem értitek?"
Mk 8,14-21
Elmélkedés:
Az a tény, hogy a farizeusok Jézus isteni hatalmát egyértelműen igazoló
különleges jelet, csodát kértek tőle, saját hitetlenségüket igazolta. A
tanítványokra nem jellemző ez a mértékű hitetlenség, de ők is megküzdöttek
a hitetlenség kísértésével, s ezt az evangélista nem hallgatja el olvasói
előtt. Márk talán éppen azt akarja bemutatni a jelenettel, hogy a hitre
jutás nem azonnal történik, hanem fokozatosan. A tanítványok is napról
napra ismerik meg mesterüket, egyre több tapasztalatot szereznek mellette,
újabb élmények érik őket, amikor Jézus nevében missziós úton vannak, s
mindezek növelik Jézus személyével, származásával, küldetésével
kapcsolatos megértésüket és benne való hitüket.
Az újabb hajóút és feledékenységük, miszerint nem gondoskodtak élelemről,
kenyérről a maguk számára, alkalmat ad Jézusnak, hogy emlékeztesse őket
korábbi csodáira. Az élelem miatt aggódó tanítványoknak újra emlékezetébe
idézi azt a két esetet, amikor több ezer embert jóllakatott a pusztában.
Miért aggódnak hát a kenyér miatt? Miért nem bíznak abban, hogy a velük
tartó Jézus képes bármikor újabb csodával segíteni? Miért nem ismerik fel
végre cselekedeteiben az isteni gondoskodás különleges jeleit? Miért nem
hisznek benne? Az Úr számonkérése azt jelzi, hogy jóval többet vár
tanítványaitól, mint az ellene forduló farizeusoktól.
Uram, Jézus, vedd el aggódásaimat és növeld bennem a gondviselésbe vetett
bizalmat!
© Horváth István Sándor
Imádság:
Urunk, Jézus Krisztus, te kicsinnyé lettél, amikor Isten létedre emberi
testet vettél fel és közöttünk éltél. Egész életeddel példát adtál nekünk
a kicsik alázatos szolgálatára. Taníts minket arra, hogy felismerjünk
téged minden emberben, a kicsinyekben is és Téged szolgáljunk mindenkiben!
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20170214.mp3
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése