Jézus Jeruzsálembe indult. Útközben odalépett hozzá a Zebedeus fiúknak
(Jakab és János apostoloknak) anyja, fiaival együtt, és leborult előtte,
hogy kérjen valamit. Jézus megkérdezte tőle: "Mit kívánsz?" Ő azt felelte:
"Intézd úgy, (Uram,) hogy az én két fiam országodban melletted üljön: az
egyik jobbodon, a másik pedig bal oldaladon."
Jézus így válaszolt nekik: "Nem tudjátok, hogy mit kértek. Készek
vagytok-e arra, hogy kiigyátok azt a kelyhet, amelyet nekem ki kell
innom?" "Készek vagyunk!" - felelték. Jézus erre így folytatta: "A
szenvedések kelyhét velem együtt kiisszátok majd. De hogy ki üljön
mellettem jobb és bal felől, azt nem én döntöm el. Azok ülnek majd ott,
akiket mennyei Atyám erre kiválasztott."
Amikor a többi tíz (apostol) ezt meghallotta, méltatlankodni kezdett a
testvérpár viselkedése miatt. Jézus magához hívta őket, és így szólt
hozzájuk: "Tudjátok, hogy a pogányoknál hogyan hatalmaskodnak a vezető
emberek: akinek nagyobb a rangja, érezteti a hatalmát. Nálatok ne így
legyen! Aki köztetek nagyobb akar lenni, legyen a szolgátok! És aki első
akar lenni, legyen a cselédetek! Az Emberfia sem azért jött, hogy neki
szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon másoknak, és odaadja életét
váltságul mindenkiért."
Mt 20,20-28
Elmélkedés:
A mai evangélium tanúsága szerint az apostolok valamiféle földi dicsőségre
vágytak, s ebből az következik, hogy Jézus uralmát is evilági
királyságként képzelték el. Téves elképzeléseiket Jézus szétoszlatja,
hiszen az ő uralmának megvalósulása a gyötrelmes kereszthalál lesz, s
hozzá hasonló sors vár majd apostolaira is. Az Úr ugyanis nem evilági
hatalomra vágyott, hanem engedelmes szolgaként teljesítette mindazt, amit
az Atya kért tőle. A tanítványoknak pedig - Mesterüket követvén -
teljesíteniük kell azt, amit Ő kér tőlük. Ez az életmód nem uralkodást,
hanem szolgálatot jelent, amely az élet feláldozásában teljesedik be. Kész
vagyok-e őt követni a szenvedésekben, hogy részem legyem a mennyország
dicsőségében?
(Horváth István Sándor)
Imádság:
Uram, te azt mondtad tanítványaidnak: Ti vagytok a világ világossága. A
fény világít, szórja sugarát és elűzi a sötétséget.
Engedd, Uram, hogy én is fénysugár lehessek! Hadd vigyem az öröm fényét az
emberek közé, hiszen én is a te kegyelmed fényességében élek! Hadd legyek
akaratod szerint a világosság gyermeke!
Világítson az én életem is, hogy a téged kereső, utánad vágyó lelkek
általam hozzád találjanak!
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@communio.hu
http://www.communio.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése